Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

prominenseinek, illetve a Baross Szövetség névsorát.283 Ez volt az első körözési lista a háború befejezése után.

1945. május 7-én Kiss István a kapitányság vezetője tájékoztatta a város polgármesterét, hogy a Teleki laktanyában internáló tábort illetve parancsnokságot állított fel.284 A rendőrség szerepének fontosságát mutatta, hogy a belügyminiszter utasította a város vezetését, a rendőrség számára 100 000 pengőt utaljon ki.285 Az internálásnak nem csak megtorló, büntető szerepe volt. Az internáltak jó lehetőséget adtak a vezetésének, hogy könnyen, gyorsan mozgatható munkásokat vethessen be a romeltakarítási munkákba. A Nemzeti Bizottság élt is gyorsan ezzel a lehetőséggel és egyik bizottsági tag feladatául előírta, hogy a rendőrséggel karöltve egy internált munkásszázad összeállításában vegyen részt.286

Amikor az orosz katonaság lefoglalta a Teleki laktanyát, az internálótábor átköltözött a Soproni u. 40. (Eszperantó út) alatt található posta laktanyába, ahol fél éve még a leventék masíroztak.

Az internáltak száma a városba való visszaköltözéssel, a nyugatról való visszatéréssel, a rendőrség létszámának növelésével, a svábok nagy számának rendőri felügyelet alá helyezésével egyre nőtt.287

A belügyminiszter rendelete értelmében az internáltakat elsősorban a MÁV helyreállítási munkáinál és a Magyar Vagon és Gépgyárban kellett igénybe venni. Velük végeztették a segédmunkát a Magyar Vagon és Gépgyárban, és a városban a közmunkát. A vagongyár romeltakarításánál a kényszer fogvatartóttak részvétele nélkülözhetetlen volt. Az ostrom utáni segédmunkás hiányt is az internáltakkal pótolták. Augusztusban 240 internált dolgozott a vállalatnál, és ígéretet kaptak még 80 rendőrségi fogva tartott és segédmunkás beállítására.288

Az újjáépítés mégis lassan haladt, kevés volt a munkáskéz, ezért egyre több helyen volt szükség a rendőri felügyelet alatt lévők munkájára. Internáltakat a rendőrség csak a főispán — aki közellátási kormánybiztosi funkciót is ellátta — utasítására adhatták ki. Katona János élt is ezzel a lehetőséggel. 1945. szeptember 18-án levélben utasította a főkapitányt, hogy naponta 25 fő internáltat — kísérővel — a közellátási hivatalnak liszthordásra rendeljen ki. Teljesítette a MÁV hídépítés vezetőjének kérését is, aki panaszos levélben fordult hozzá, hogy a vasúti Rába hídroncs kiemelését kénytelen lesz leállítani, ha nem kap segédmunkást. A főkapitánynak címzett újabb levélben a főispán napi 40 internált kirendelését kéri. Levelében megjegyzi azonban, hogy a munkacsoport „lehetőleg egészséges emberekből álljon. ”289 Egy internált kisnyilas tűzszerész kapta feladatul a város környékének az aknamentesítését. Dolgoztak az internáltak a hídroncs kiemeléseknél, a romok eltakarításánál, a Közélelmezési Hivatalnál.

283 GyM: 1945. szeptember 12. 4. oldal.. Orbán Miklós százados összeállította Győr nyilas történetét 1944 októberétől az ostromig.

284 MNL GYMSMGYL: IV. B. 1407. a. Polgármesteri hivatal iratai 1945. Ekkor az elfogottak száma meghaladhatta a rendőrségi fogda őrizeteseket felügyelet alatt tartó képességét.

285 MNL GYMSMGYL: Győr Város Nemzeti Bizottságágának iratai 1. doboz.

286 MNL GYMSMGYL: Győr Város Nemzeti Bizottságágának iratai 1. doboz.

287 13. ábra 217. oldal.

288 MNL GYMSMGYL: XI. 15. Magyar Vagon és Gépgyár iratai. I. Üzemi konferencia jgyk, 1945. augusztus 24.

289 MNL GYMSMGYL: XXL 1. Főispáni iratok. 1 doboz. 405/1945.- 126-