Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
meg a svábok kitelepítését. íyA magyar kormány sürgős rendeletet horgon a fasiszta németek országhatáron túlra való kitelepítésére, megelőzendő a nagyobb bonyodalmakat. ”279 Összességében 25 000 németajkú lakost szándékoztak kitelepíteni a megyéből.280 Bár az 1941. évi népszámláláskor „csak” 15 541-en vallották magukat német nemzetiségűnek a hivatalos szervek előtt, úgy gondolták, hogy akkor még sokan titkolni akarták származásukat. A belügyminisztérium szeptemberben állította fel a Svábokat Ellenőrző Bizottságot, amely falvanként döntötte el, kinek kell kitelepülnie, ki maradhat. A pártok is részt vettek annyiban, hogy az aktív párttagjaikat igazolva ki telepítési mentességet kértek számukra. A kitelepítést és a betelepülők elhelyezését a Népgondozó Hivatal koordinálta. A ki- és betelepítéssel más gondok is voltak. A telepítés — Rajkán például — a következőképpen zajlott le. Reggel kidoboltatták a faluban, hogy 40-50 fogat álljon elő. A fogatokat aztán elküldték a Hegyeshalmi állomásra az új telepesekért. Őket elvitték a községbe, a kitelepítendő svábokat pedig a kijelölt gyűjtő állomásra szállították. A magyar telepesek megrohanták a telepítéssel törvényszerűen eljáró bizottságot, akik 3-4 óra leforgása alatt kiosztották az új portákat. Mindenki elégedett volt másnap reggelig, akkor aztán megindult az új telepesek áradata a Paraszt Párt megbízottaiból álló helyi Telepítési Bizottsághoz. Az egyiknek túl nagy, a másiknak túl kicsi volt a föld, a ház. Elkezdődött a napokig tartó újraosztás, azonban minden költözésnél a svábok által otthagyott ingóságok, takarmány, gabona látta kárát az újabb és újabb ház cserének.281 A megyében először Máriakálnokon és Levél községben gyűjtötték össze a svábokat.A kitelepítésen más bonyodalmak is adódtak, néhány svábot, akiknek bár mentessége volt, mégis erőszak alkalmazásával távolították el a faluból. A helyi pártszervek hevesen tiltakoztak az eljárás ellen, hiszen saját tagjaikat sem tudták így megvédeni. AZ INTERNÁLÁS Az ostrom után azonnal elkezdődött a nyilas rend funkcionáriusainak a Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom tagjainak üldözése. Az igazságügyi miniszter már február 7-én körlevélben kérte a háborús bűnösök fasiszta vagy Hitler-barát szervezetek tagjainak, egyesületek és intézmények listáinak összeállítását. A bíróságok felállításáig a rendőrség volt az egyetlen szervezet, amelyik a nyilas uralom bűnöseinek kézre kerítéséért valamit is tehetett.282 A felelősségrevonás kérdése magában foglalta az internálások bevezetését (folytatását). A belügyminisztérium rendelete alapján az internálás minimális ideje hat hónap, maximális ideje két év. A két év után is csak akkor volt szabadon bocsátható, ha a letöltött idő alatt példás magaviseletével tűnt ki. Április elején egy rendőr százados — visszaemlékezései alapján — összeállította a város nyilas vezetőinek, 279 MNL GYMSMGYL: XVII. 1. Győr Város Nemzed Bizottságágának iratai, 1. doboz. Németek kitelepítése. 28° DNSz: 1945. augusztus 8. 3. oldal. 281 GyM: 1945. október 13. 3. oldal. 282 Az internálás tulajdonképpen rendőrségi felügyelet alá helyezést jelent. Főleg politikai okokból veszélyes emberek ellen irányult. Az internálás alatt álló egyént fogva tarthatták a rendőrségen vagy az erre a célra kialakított internáló táborban.- 125-
