Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

ők rögtön a bajba jutottak segítségére siettek. Idő közben három magyar katona is a helyszínre érkezett. Sikerült a támadókat lefegyverezni. A helyzetet mentendő Volodarszky alezredes kerületi parancsnok kért elnézést az új főispántól, miközben hangsúlyozta, hogy a két szökött orosz katona, akik a támadásban részt vettek, súlyos büntetésben részesülnek, már másnap kivégzik őket.254

A szovjet csapatok élelmezése, ellátása a város feladata volt. A városparancsnoknak csak kérni kellett és a város teljesítette. Ez sem akadályozta meg az orosz katonákat abban, ha valamire hirtelen szükségük volt azt engedély nélkül elvegyék. így fosztották ki a szegényházat vagy a Hangya Szövetkezet élelmiszerraktárát.255 Áldozatul estek azonban a győri parkok fái is. Míg a nyilasok a fák ritkítását engedélyezték, addig az oroszok pusztává tették parkjainkat. Az orosz katonaság által előzetesen igényelt faanyag, épületfa teljes mennyiségének kiutalása után, a mennyiséget nem találták elegendőnek, így történhetett, hogy szeptemberben 170 épületfát, illetve 20 099 köbméter tűzifát vittek el engedély nélkül a ravazdi erdőgazdaságtól. Ez a jelentős mennyiség a város téli tűzifa ellátását veszélyeztette.256

A nagyon kevés dokumentum, ami a feljelentésekből ma olvasható, egyértelművé teszi számunkra, hogy milyen körülmények uralkodtak 1945-ben városunkban. Az ágyúgyári telepről júliusban 160 kg betonvasat vittek el. Novemberben az Opitz utcai telephellyel rendelkező hordógyáros feljelentésében arról ír, mennyi építőanyagot vittek el telepéről az orosz katonák. Az elvitt 3,5 vagon építőanyag 700 millió adópengő értékben. A faárut és a téglát a Teleki és a Vadász laktanyában használták fel.257

A VÁROS BŰNÜGYI HELYZETE

Az ostrom után a fennálló hatalom a nyilasok által elrendelt statáriumot feloldotta. A háború, az ínség, a családok kilátástalan sorsa sokakat lökött a kriminalitás irányába. A köztörvényes bűnözés a helyi lakosság körében is egyre nagyobb lett. 1946 januárjában a vasúti fosztogatás megállítása érdekében kellett statáriumot bevezetni.258 A város bűnügyi helyzetével kapcsolatban nehéz eldönteni, hogy a magyar vagy orosz elkövetők által megtörtént bűnesetek zavarták a lakosság nyugalmát. Természetesen voltak magyar állampolgárságú elkövetők is. Az ínség, a háborús állapotok során felszabadult erőszak elfogadása erkölcsileg könnyebbé tette a rablások, lopások elterjedését. Az utcai világítás hiánya, a virágzó feketekereskedelem a magyarok által is megvalósított bűnügyek elkövetését segítette elő. A világítás miatt gyakori volt a forgalmas belvárosban a kirakatok feltörése.259 A legnagyobb felháborodást a Magyar Vagon és Gépgyár élelmiszerraktárának feltörése váltotta ki.

254 GyM 1946. január 14. 2. oldal. Az eset különösen kellemetlen volt az orosz városvezetésnek, hiszen a Skerlanitz családon elkövetett véres, több ember életébe kerülő gyilkosság miatt a városban nagyon forró és ellenséges volt a hangulat. Ebben az esetben is próbálták az orosz uniformisba bújt banditák mesét a lakossággal elhitetni.

255 38. kép 201. oldal.

256 MNL GYMSMGYL: XXI. 1. Főispáni iratok 1945., 1. doboz. Nincs szám.

257 Uo. Főispáni iratok 1945. 1. doboz. Nincs szám.

258 1 2. ábra 217. oldal.

259 GyM 1945. szeptember 10. 3. oldal.- 116-