Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
LAKÁSHELYZET A VÁROSBAN A lakáshelyzet bemutatásához, a lakáshiányhoz vezető folyamat megismeréséhez több egymást erősítő és gyengítő folyamatot kell vizsgálnunk, visszanyúlva 1944. évre.- Az 1944. áprilisi3-i és az azt követő bombázások során, illetve az ostrom alatt nagyon sok lakóház megsérült. A város 5596 lakóházából 263 lett rommá, 809 súlyosan megrongálódott.260 A lakható ingadanok számának csökkenése párhuzamosan a lakosság számának csökkenésével zajlott le a bombázások alatt.- A bombázások után egyrészt a lakhatatían ingadanokból, másrészt a pusztulástól való félelem miatt sokan a környékbeli falvakba költöztek ki. így több ingatlan maradt üresen. Ezek a lakóingadanok lezárva várták vissza tulajdonosaikat.- A zsidók gettóba való internálásával, majd elhurcolásukkal sok zsidó lakás felszabadult. Az így elkobzott hajlékokat kiutalták a prominenseknek és a rászorulóknak.- A keleti országrészből és Erdélyből városunkba költözött menekülteket családoknál helyeztek el.- Az ostrom idejére a lakosság száma az 1941. évi felére csökkent a város hadiüzemi, katonai és polgári kiürítése során. Az ostrom után a város vezetésének illetve a döntési jogköröket bizonyos mértékig birtokló Nemzed Bizottságnak nem volt könnyű helyzete. Első lépésben fel kellett mérnie a lakó ingadanokban keletkezett károkat és a legszükségesebb javításokat elvégeztetnie, hogy a kevésbé sérült házakat lakhatóvá tegye. Az építési anyagok beszerzése és szakemberek toborzása nagy nehézségek elé állította a vezetést.261 A mérnöki hivatal elkészült a megrongált házak összeírásával. Azokat a javításokat kellett előre sorolni, amelyek a tél beállta előtt elkészülhettek. A Nemzeti Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy a hideg hónapokra tűrhető lakásviszonyok legyenek. A folyamatosan zajló önkéntes visszatelepedések miatt nehéz volt megállapítani, melyik lakás, lakóház gazdádan valójában. A Nemzeti Bizottság felhívással fordult a kiköltözött győriekhez, hogy április 21-ig foglalják el lakásaikat, ellenkező esetben üresnek tekintik és kiutalják hajléktalan családoknak. A város vezetés az Ideiglenes Kormány intézkedésének szellemében májusban megalakította a Győr város távollevő lakosainak javait kezelők ügyosztályát. Feladatául a gazdátlannak mutatkozó javak felügyeletét és hasznosítását tűzte ki a Nemzeti Bizottság. Az ügyosztály gyors, határozott intézkedések révén akarta elérni, hogy a város élhetővé váljon. Egyik oldalon a sok távollévő számára lehetetlen volt betartani ezt a szoros határidőt, másik oldalon a hajléktalanok fedél nélkül éltek, és naponta követelték az előre kinézett lakás számukra történő hatósági kiutalását. 260 Gallyas Camillo: Győr a romváros élni akar, 6. oldal. Felelős kiadó: Gallyas Camilló műszaki tanácsos. Győr, Mérnöki Hivatal 1946 261 Korabeli újságokban gyakran olvashatjuk, hogy milyen szakmunka hátráltatta a fontos közintézmények helyreállítását. Pl. ácsokon múlik a vasútállomás helyreállítása.- 117-
