Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

tért menekülteket osztották be. (Legnagyobb részt a nyugatról visszajöttek kaptak munka behívót.)243 1946 februárjában az árvízveszély miatt a töltések helyreállítási munkái miatt ismét égető szükségét érezte a város a munkáskéznek. Dr. Borbély Endre Győr-Moson vármegye és Győr thj. jogú város főispánja utasította a közellátási hivatalt, hogy lakosok, akik a feddésnél súlyosabb határozattal szerezték meg igazolásukat, havonta négynapi, a nyugatról visszatért, de nem igazolt menekülteket havi 24 napi közmunkára kell igénybe venni.244

KÖZBIZTONSÁG,

AZ OROSZ KATONÁK ÁLTAL ELKÖVETETT BŰNTETTEK

A közbiztonság hiányossága volt a közellátási nehézségek megoldása után a legfontosabb feladat. A legnagyobb gondot a féktelen és megzabolázhatatlan orosz katonák jelentették. A közbiztonság hiánya jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az emberek még mindig félve jöttek vissza a városba a környező falvakból. Természetesen a Nemzeti Bizottság is sokat foglalkozott a fenntarthatatlan helyzettel. Egyetlen lehetősége volt csak a törvényhatóságot helyettesítő szervezetnek: kérni, kérni a megszálló hadsereg városi parancsnokát, hogy katonáinál járőrözéssel, szigorral, büntetéssel érje el, hogy a polgári lakosság kirablásának illetve a velük szemben elkövetett erőszakos cselekményeknek vége legyen.

A bizottság nem volt alku pozícióban, az ígéretekkel is meg kellett elégednie. „Dr. VélszAladárfőispán a kérdéssel kapcsolatban elmondja, hogy a tegnapi nap folyamán Nemzeti Ellenőrző Bizottság egy orosz őrnagy személyében megérkezett Győrbe, aki többek között kijelentette, az orosz katonaságnak nem szabad zpbrálni. ”245. A kijelentés természetesen pusztába kiáltott szó maradt. A Nemzeti Bizottság kérte az orosz tolmácson keresztül a város parancsnokát, hogy a fosztogatások megakadályozása miatt állítson fegyveres őröket a közintézmények elé.246 A következő ülésen keserűen konstatálták, hogy sajnos a közbiztonság területén semmi javulás nem történt. A győri rendőrség ekkor még szervezetlen, fegyvertelenül járta az utcákat, az orosz katonák támadásait teljesen tehetetlenül szemlélték. Nemcsak a közintézmények, élelmiszer raktárak voltak kitéve rablótámadásnak, hanem a privát ingatlanok is. A bizottság tagjait felháborodott polgárok állították meg úton-útfélen, kétségbe esve kérdezték, meddig tart még ez az áldatlan, félelemmel teli állapot. Amikor a Nemzetei Ellenőrző Bizottság Győrbe delegált összekötője Makarenko őrnagy első alkalommal látogatta meg az N. B. ülését, a bizottsági kérést, hogy magyar és orosz rendőrök együtt járőrözzenek, illetve kerületenként állítsanak fel rendőrőrsöt, kereken megtagadta. ígéreten kívül, miszerint a katonáknak nem szabad rabolni, semmi biztatót nem tudott mondani. Az atrocitások tovább folytatódtak, olyannyira, hogy egyik N. B. tag is részese volt orosz katonák által elkövetett in-243 DNSz: 1946. január 16. 2. oldal.

244 GyM: 1946. február 16. 3. oldal.

245 MNL GYMSMGYL: XVII. 1. Győr Város Nemzed Bizottságának iratai: Nemzeti Bizottság 1945. április 16-i jegyzőkönyve. Dr. Vélsz Aladár főispán idézte, feltehetően saját fordításában. 1. doboz.

246 Uo. Nemzed Bizottság 1945. április 13-i jegyzőkönyve 1. doboz.- 113-