Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

A győri Közmunka Hivatal felmérése szerint 23 000 közmunkára alkalmas személy élt a városban. El kellett érni tehát, hogy naponta 1000 ember dolgozzon közmunkán.239 Ennyien azonban soha nem jelentek meg. A közmunka népszerűtlenségét mutatja a Hellas és Ascona kesztyűgyár női dolgozóinak a felháborodása. Kérdéssel fordultak a polgármesterhez. Miért kell a dolgozó nőknek közmunkát végezni, mikor ők valóban nem a Baross úton „flangálok” közé tartoznak. A polgármester válaszában arra hivatkozik, hogy bár megérti a dolgozó nők jogos panaszát, de a rendeletet a kormány hozta, s így nem áll módjában a közmunkára kötelezetteknek felmentést adni.240 A rendelet fent említett szigorítása sem hozta meg a várt eredményt. Bár elegendő munkáskéz jutott a hídroncsok kiemeléséhez, de a folyók védőgátjainak komolyabb helyreállítási munkáihoz még hozzá sem fogtak. A késlekedés oka a hiányzó munkáskéz volt. A Közmunka Hivatalnak ismét szigorítani kellett a szabályokon. Győrött ekkor 13 394 közmunkára kötelezett férfi és 9781 nő lakott.

Felmentettek orvosi igazolásra 2000 főt,

gyárakban dolgozó felmentettek száma 5000 fő,

felmentett közalkalmazottak, tanárok, lelkészek, orvosok 2000 fő.

Felmentettek összlétszáma 9000 személy.

Munkára járt rendszeresen 1500 fő.

A közmunkára kötelezett, de dolgozni nem járók száma meghaladta a 3000-t. Ennek ellenére novemberig csak 700 személyt büntettek meg közmunka elkerülése miatt.

Az újjáépítésügyi miniszter rendelete alapján a folyók védtöltésének helyreállítási munkáit az eddig hivatalokban felmentett tisztviselők, tanárok munkába állításával oldották meg. Nekik heti egy napot kellett itt ásóval, lapáttal, csákánnyal a kézben dolgozni. Azokat, aki idáig nem végeztek közmunkát, kötelező robotra kényszerítették, és fél évig nem kaptak közélelmezési jegyet.241 Bár az intézkedések pozitívan hatottak a közmunkára, de rögtön megmutatkoztak a hátrányai is. A közigazgatásban dolgozók egész nap az Iparcsatorna töltését javították. Betömték a réseket, elplanírozták a mélyedéseket, a közigazgatás meg egész nap szünetelt.242

Mégis központilag enyhítettek a szabályokon. 1945. decemberi-tői a közmunka természetbeni megváltására a lakosság teljes körében lehetőség nyílt.

Januári-tői a közmunka helyébe azonban az úgynevezett közérdekű munka lépett. Ezzel szűkült azon munkák köre, amelyet közmunkára rendeltekkel lehetett elvégeztetni, és szűkebb társadalmi csoportnak lett törvényi kötelezettsége közmunkát vállalni. Három területre volt a városnak joga közérdekű munkára polgárokat behívni. Ezek voltak az újjáépítés szempontjából legfontosabb területek: a Magyar Vagon és Gépgyár (a jóvátétel miatt volt ennyire fontos a gyár működése), a közüzemek, és a hídroncsok kiemelése. A közérdekű munkára a közmunkával ellentétben nemcsak havi négy napra volt kötelezhető a munkára kijelölt, hanem folyamatos közmunkára lehetett igénybe venni. A munkára beidézett lakosokat a munkalap kézbesítésével szólították fel. A település vezetésének döntése szerint erre a munkára az 1945. szeptember 1. után haza239 DNSz: 1945. augusztus 25. 1. oldal.

240 DNSz: 1945. október 2. 3. oldal.

241 DNSz: 1945. november 4. 3. oldal.

242 DNSz: 1945. november 14. 4. oldal.- 112-