Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
A közmunka megváltásának napi összege a munka alól felmentett személy átlagkeresetétől függően, 6-60 pengő között változott. Annak a családtagnak, aki kereső tevékenységet nem folytatott, a fenti összeg felét kellett megváltás címén befizetnie. A közmunka megváltásáért járó összeget a munkáltató a munkabérből vonta le. A fenti adatokat a munkalapra rávezették és utcai razziák során ki lehetett szűrni a kötelességüket nem teljesítőket.238 A hatalomváltással megkezdődött a régi rendszer bűneinek feltárása, a bűnösök üldözése és bíróság elé állítása, de egyidejűleg a múlt éra lojális kiszolgálóinak az ellehetetlenítése is kezdetét vette. A város polgármestere 1945. augusztus 1. és december 31-e között a 4045/1945. M.E. sz. rendelet 9 §.-a alapján elrendelte a tartós közmunkát. A rendelet korhatárra való tekintet nélkül, de a teljesítőképesség és testi alkalmasság figyelembe vételével tartós közmunkára utasította:- német katonai vagy rendfenntartó alakulatok egykori tagjait- az egykori Volksbund tagjait- a Nyilaskeresztes Párt és Hungarista Mozgalom- a Magyar Nemzeti Szocialista Párt- az Antibolsevista Ifjúsági Tábor- és a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége egykori tagjait, akiket 1945. január 1 -je után árdrágításért vagy közellátási bűncselekményért jogerősen börtönbüntetésre ítéltek, illetve akik önhibájukból kifolyólag rendszeres munkát nem végeztek és eltartásukhoz szükséges jövedelemforrást igazolni nem tudtak. A fenti rendelet végrehajtásáért a polgármester a város rendőrkapitányát tette meg. A tartós közmunkába vont személyek így közellátásban részesülhettek. Munkabeosztásukat a Közmunka Hivatal vezetője határozta meg. A szigorú rendelet sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A közmunka megváltás okán befizetett összeg nem érte el azt az összeget, amivel az elmaradt munka mennyiségét pótoltatni lehetett volna. Az adminisztráció hibái, illetve a jogtalan előnyhöz jutás gyakorlata miatt olyanok is megváltották pénzzel a közmunkát, akiknek nem volt munkahelye. A város a közellátási gondok mellett munkás hiánnyal is küzdött. A vállalatok gondjait nem csak a munkaerőhiány gyarapította, hanem az energiahordozók sem álltak mindig rendelkezésre. Több vállalat szénhiány miatt leállásra kényszerült. Sikerült a dudari szénbányával megállapodást kötni, mely szerint 300 közmunkást ad kölcsön a szénbánya részére. Ennek fejében olcsó szenet kap a város. Ezzel megoldódott néhány vállalat energiagondja. A közmunkások száma viszont még jobban lecsökkent. Az újjáépítés nem tudott megfelelő ütemben haladni. Munkáskezekre, lapátra, csákányra lett volna szükség. A közmunkát sok munkanélküli annak árán is megváltotta, hogy inkább nem igényelte az élelmezési jegyét. A tarthatatlan helyzetet érzékelve az újjáépítésügyi miniszter a városba érkezett. A helyzet javítása érdekében változtattak a közmunka megváltás pénzbeli összegén — 1000 pengő fizetésig az összeg 2%, ezen felül a fizetés 4%-ban határozta meg a közmunka pénzbeli megváltásának mértékét. 238 MNL GYMSMGYL: XXL 1. Főispáni iratok 1945. 1. doboz.- 111 -
