Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

„ Újváros és Gy őrseget részére az újvárosi közigazgatási kirendeltség helységeiben, Kossuth Lajos utca (Kosta féle vendéglő) A Kelváros és Gyárváros részére a Baross úti közellátási hivatalban. Nádorváros és Szabadhegy részére VenneszJenő u. 16 szám alatti Napközi Otthon helysé­geiben. Kévfalu részére a révfalui közigazgatási kirendeltség helységeiben228 (Holler ház) ”229 A közellátási jegyeket a kérvényezők torlódását elkerülve, egymást követő hétköznap­okon adták ki, úgy hogy a kérelmező vezetékneveinek kezdő betűje alapján sorrendet állítottak fel az igénylők számára. Minden nap más — abc sorrendben következő — ve­zetéknevű kérelmező jutott hozzá a kenyér-, zsír-, cukor- és tejjegyhez. A meglévő készletek azonban nem voltak elegendőek az ellátadan népesség élelmezésére, szigorú takarékosságot várt el a városvezetés azoktól a lakosoktól, akiknél még élelmiszerkész­let fellelhető volt. A feketekereskedelem visszaszorítása érdekében rendelet szabályoz­ta, hogy az 5 kg-nál nagyobb élelmiszer csomagokat el kell kobozni. A vonatokon gyakran razziázott a rendőrség, hogy elejét vegye az effajta kereskedelemnek. A nehezen beszerzett, illetve a beszolgáltatás során begyűjtött élelmiszerre a szovjet katonai parancsnokság a katonaság ellátásának ürügyén többször rátette a kezét. Az élelmiszer beszerzését sok minden — például a fellelhető kritikusan alacsony termék mennyiség, vagy a krónikus pénzhiány is — akadályozta. Nemcsak a polgároknak, de a városnak sem volt elegendő pénze. Legjobb példa talán a cukor, melyet a város is csak a rosszul, vagy egyáltalán nem működő piacról tudott beszerezni. A közellátás nem tu­dott a feketepiacon vásárolni, de a készpénz hiány így is nagyon sok áru beszerzését megakadályozta. A túléléshez megfelelő mennyiségű kalóriát kellett naponta elfogyasz­tani. A városban így nagyon sokan éheztek. A kereskedők folyamatosan nyitották meg boltjaikat. A Nemzeti Bizottság felszólításá­ra az üzletvezetők vállalták, hogy jelentést tesznek, milyen áruból mennyit tudnak a vá­ros részére beszerezni és beszállítani. Első feladatuk a kenyérrel és zsírral való ellátást jelentette.230 A kenyér napi fejadagját 100 grammban állapították meg. A kenyérsütés egyik legnagyobb akadálya a krónikus élesztőhiány volt. Május végén a Dikk Fidél és Társa Bercsényi ligeti Konzervgyára kapott a Szeszgyártól alkoholt a Nemzeti Bizott­ság közbenjárására és kezdett el élesztőt gyártani.231 Ezzel lehetővé vált, hogy azok a lakosok, akik liszttel rendelkeztek, kenyeret készítsenek és a városi pékek valamelyiké­nél kisüttessék. Ez is enyhítette a kenyérhiányt, ugyanakkor feszültséghez vezetett, hi­szen a liszt feketepiacát élénkítette. Többen felvetették, hogy a pékek ne vállalhassanak kenyérsütést egyéni megrendelésre. 1945 szeptemberében a vármegye Közellátási Hivatala rendeletben szabályozta, hogy a vármegye területén megtermelt minden 100 kg gabonából 20 kg-ot a közellátás céljaira 228 34. 35. kép. 199. oldal. 229 GyMJVL: IV. B. 1407. a . Polgármesteri hivatal iratai.VII. 944/163. 230 MNL GYMSMGYL: XVII. 1. Győr Város Nemzeti Bizottságának iratai: Nemzeti Bizottság 1945. április 16-i jegy­zőkönyve. 1. doboz. 231 Uo. Nemzed Bizottság 1945. május 28-i jegyzőkönyve. 1. doboz.- 108-

Next

/
Thumbnails
Contents