Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

le kell adni. A vármegye Közellátási Kormánybiztosa Katona J ános leiratban kérte a közellátási minisztert, hogy a város jóvátételre dolgozó vállalatainak nehéz testi mun­kát végző dolgozóit vonja be a központi ellátásba. Ennek eredményeként Győrben 7150 nehéz testi munkás ellátásáról nem a városnak, hanem a közellátási minisztéri­umnak kellett gondoskodni. Ez az intézkedés a MAVAG, a Magyar Vagon és Gép­gyár, a Grab gyár, a Győri Textilművek, az Olajgyár, a Koestlin, a Linum-Taussig, a Magyar Textil, a MÁV, a Posta, az OVIRT, Richards, a GySEV vállalat dolgozóit érin­tette pozitívan.232 A nagy erőfeszítések ellenére az ellátásában továbbra is rendkívüli nehézségek adódtak. Győr város egészségügyi helyzetének bemutatásánál olvashattunk a félelmetesen nagyarányú csecsemőhalandóságról. A Győri Munkás 1945. december l-jén megrázó adatot közöl: „Evekkel ezelőtt Győrött 100 csecsemőből 13 halt meg. Ma s%á%­­ból 50 magfar pusztul el csecsemőkorában a hiányos táplálkozás miatt. ” A csecsemőhalandóság okául elsősorban a rossz táplálkozás okolható. Nem volt tej és nem volt cukor. A tisztiorvos véleménye szerint minden csecsemőnek napi 10 gramm cukorra van szüksége, amihez a tehéntejjel is hozzájuthat. Ez azonban 1945-ben még megoldhatatlan volt. 1946 februárjában sikerült a főispánnak a Közellátási Minisztéri­umtól nagyobb mennyiségű cukorra szert tennie, ami lehetőséget adott a 12 év alatti gyermekek részére havi 150 gramm cukor jegyre történő beszerzését.233 Ez az óriási eredmény sokat segített a közellátásban. A város ellátatlan lakosainak élelmezési gond­ján túl még más jelentős feladatok is hárultak a Közellátási Felügyelőségre. A hazatérő hadifoglyok egyik elosztó, szűrő táborát a (Meller olajgyár épületeiben) állí­tották fel. A 4000 hadifogoly átmeneti fogadására berendezett tábor élelemmel való el­látását a város törvényhatóságának kellett előteremteni. Egy katona napi fejadagja: 250 gramm kenyér, 20 gramm liszt, 250 gramm hüvelyes (bab, borsó), 700 gramm burgonya. Az élelmiszert a város készleteiből vagy szabadpiacról kellett beszereznie, ellenértékét a minisztérium megtérítette.234 A hadifoglyok ellátására, a leromlott fizikumú katonák étkeztetésére a fenti mennyiség nem volt elegendő. A lakosság szolidaritására is szükség volt. A Elonvéd Kiegészítő Parancsnokság aktivistái végigjárták a falvakat és gyűjtést szerveztek a hadifoglyok ré­szére.235 Decemberre annyira javult a családok helyzete, hogy 300 családfő adta vissza élelmezési jegyét, mert télre elegendő készlettel rendelkezett. A helyzet javulása első­sorban a gyárakban megindult termelésnek volt köszönhető. A több munkahely több központi ellátásban részesülő munkást jelentett. Az év végén tehát közel 1000 fő élel­mezése javult jelentősen, akiket ezután már nem a város készletéből kellett ellátni. Az ellátatlanok száma így tízezer főre csökkent. Őket a meglévő élelmiszerkészletekből kellett eltartani.236 232 DNSz: 1945. szeptember 5. 3. oldal. 233 GyM: 1946. február 24. 3. oldal. 234 MNL GYMSMGYL: XXL 1. Főispáni iratok 1. doboz. 235 GyM: 1945. szeptember 21., 3. oldal.. Szalay Gyula alhadnagy mutatja az újságírónak a Meller Olajgyár területén berendezett élelmiszer raktárát. A lakossági felajánlások közül Csíkvánd község emelkedett ki. Adománya: 107 tojás, 3 kg pogácsa, 2 kg kalács, 50 kg szőlő, 3 kg alma, 30 kg bab, 300 kg burgonya, 200 kg liszt, 70 kg kenyér. 236 DNSz: 1945. december 21. 2. oldal.- 109-

Next

/
Thumbnails
Contents