Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
ta a figyelmet a munkába álláskor kötelezően elvégzendő szűrő vizsgálatok fontosságára. „Sem vidéken, sem a városban ne vegyenek fel dolgozót tüdőszűrő vizsgálat nélkül”. Más, a táplálkozás hiányára mutató betegségek is felütötték a fejüket a városban. Megjelent a skorbut és az „élelmezési vizenyő”. Mindkét betegség a táplálkozási hiányokra vezethető vissza. Felhívta a tiszti orvos a közellátási hivatal figyelmét, hogy a lakosok táplálékában rendkívül kevés a vitamin.225 A háborúk alatti szokásos erkölcsi lazulás komolyan érintette a város felnőtt lakosságának egészségügyi helyzetét. A hadifoglyok házaknál való munkavállalása, a szabadságra hazajött katonák — a megszállt területeken gyakorolt felelőtlen nemi élete — és az orosz katonák nőkön elkövetett erőszak tevése miatt a nemi betegek száma városunkban háromszorosa lett a háború előtti éveknek. 1946 májusában 1200 nemi beteget gondoztak a városban.226 Ez azt jelentette, hogy 100 felnőttből kettő regisztráltan nemi beteg volt. Ez csak a felderített eseteket jelentette. Az Országos Közegészségügyi Intézet külföldről kért segítséget. 1200 csomag francia gyógyszert kapott a betegség leküzdésére.227 Komoly gondot okozott a gyógyszerhiány is. A város gyógyszerkészletét a kitelepítés során a városból elszállították. Néhány gyógyszerész, akik vidékre menekültek, illetve menekítették gyógyszerkészletüket, csak rendkívül kis készlettel vették fel a küzdelmet a nem túl egészséges lakosság megnövekedett igényével szemben. A gyógyszerhiányon csak a nyugatról jövő segélyszállítmányok enyhítettek. A KÖZELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSE Az ostrom után az ellátatlan lakosság közélelmezésének megszervezése volt az egyik kiemelt feladat. Először a város készleteit és lehetőségeit kellett felmérni. A készletek nagy részét a kitelepülök és a német katonaság magával vitte. A németek által feltáratlan készleteket a szovjet csapatok lefoglalták. A Hengermalom felrobbantása (napi 12 vagonőrlési kapacitás kiesés) nagy problémát okozott a város élelmiszer ellátásában. Két daráló malom (a révfalui Vitnyédi malom és Oszter Sándor bérleménye, a Pápai úti daráló illetve hántoló malom) látta el liszttel a várost. A csanaki malomnak kellett a város liszt szükségletének előállításában részt vállalni. A zsírszükségleteket a Hutter és Level olajgyár gyors megindításával remélte a Nemzeti Bizottság megoldani. Plakátokon az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésére szólította fel a földtulajdonosokat az orosz parancsnokság és a polgármester. A munkák elmaradását szankciókkal, nevezetesen internálással kívánták megtorolni. A mezőgazdasági év mégsem tudott időben elindulni, hiszen sok gazda, szántó tulajdonos menekültként Németországban tartózkodott. A nagybirtokok tulajdonjogát sem rendezték még az ostrom utáni első két hónapban. Ezek a földek bevetedenek voltak, előrevetítve egy nehéz tél és tavasz eljövetelét. Az új ellátó rendszer szervezése a régi élelmiszerjegyek bevonásával és az újak kiadásával kezdődött. Az új közellátási jegyek kiosztására már április 23- án sor került. 225 DNSz: 1945. október 29., 3. oldal. 226 11. ábra 216. oldal. 227 GyM: 1946. május, 2. oldal.- 107-
