Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
A Nemzeti Bizottság első alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit és polgármester helyetteseket delegált a városi apparátusba. A Nemzeti Bizottság elnökévé a Független Kisgazdapárt küldöttét dr. Meixner Ernőt választották meg.208 Az alakuló ülésen két fontos dologban döntöttek. Egyrészt a múlttal való elszámolást, másrészt az élet megindítását, a helyreállítást, a közmunka megindítását tűzték ki célul. A háború legvégső korszakát, a nyilas diktatúrát kívánták úgy lezárni, hogy akinek a politikai múltjában nem volt kifogásolható ténykedés, azokra a továbbiakban is igényt tartottak. A bűntetteket elkövető nyilasok pedig méltó büntetésre számíthattak. A közmunka program elindítása a megszálló hatalomnak ugyanúgy érdekében állt, mint a várost újjáépíteni akaró győrieknek. Az élet megindításának legelső feladataként felszólították a lakosságot, hogy jöjjenek fel a bunkereikből és foglalják el lakásaikat. Az ostrom idején menedéket kereső lakosság természetes módon félt az átvonuló szovjet csapatoktól, akik az üres lakásokat gyakran feltörték, kirabolták vagy a tulajdonos tiltakozása ellenére beszállásolták magukat. A visszatérő lakosok veréstől, erőszaktól féltek, nem merték elfoglalni lakásaikat, az óvóhelyen várták, hogy a helyzet konszolidálódjon. Az élet újraindításához a város vezetésének pontosan fel kellett mérni az elhagyott lakásokat, ingatlanokat. Egyrészt az orosz tisztek elhelyezése, másrészt a hajléktalanok lakhatásának megteremtése érdekében. Ez a felmérés látszott egyetlen megbízható, elérhető adatnak a város létszámának felmérésében, annak érdekében, hogy a munkára fogható, a közellátásba bevonandó lakosság pontos számát megismerjék. Ily módon közelítően pontos névjegyzék készülhetett a Győrben tartózkodó lakosságról. Az így elérhető — lakóközösségek, háztömbök — szervezettsége — lakótömb megbízotti hálózat kiépítése, felelősök megbízása — segítséget nyújthatott a fosztogatásokkal, rablásokkal, az orosz katonák erőszakos fellépésével szemben is. A megszálló csapatoknak viszont, legalább ilyen fontos volt egy biztos ellátást jelentő hátország megteremtése. Érdekeltek voltak, tehát — elsősorban az élelmiszer ellátásuk miatt — a mezőgazdaság termelésében, hadseregük felszerelésének utánpótlása miatt az ipar újraindításában. A Nemzeti Bizottság üléseinek állandó résztvevője volt a szovjet tolmács, aki a közmunka elindításával kapcsolatban a következő szavakkal tolmácsolta a katonai parancsnokság elvárását. „...Kéri a város lakosságát, hogy a munkát mielőbb ne megkenem, hanem befejezni igyekezzen. ”209 A Nemzeti Bizottság első feladatai között tartotta számon a kórház újraindítását és a járványok kialakulásának megakadályozására hozott intézkedések elrendelését. A Nemzeti Bizottság delegáltjai között helyet foglaló orvos feladatául tűzték ki a járványok megfékezésére szolgáló intézkedések kidolgozását. A legnagyobb veszélyt ekkor a tetvek által terjesztett kiütéses vagy más néven a flekktífusz jelentette. A polgármesteri hivatalnak és a bizottságnak meg kellett küzdenie, a lakosság bizalmáért, ehhez — a legfontosabb elvárást — az orosz katonák garázdálkodásainak féken tartását kellett elérnie. Nagy szüksége volt ebben a szovjet városparancsnokság közremű208 31. kép 197. oldal. 209 MNL GYMSMGYL: XVII. 1. Győr Város Nemzeti Bizottságának iratai 1. doboz.-101 -
