Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
ködésére is. Az orosz katonák változadanul feltörték a lakásokat, a lakott házakból fegyveres fenyegetéssel, veréssel vitték el az élelmiszert és minden más mozdítható értéket. A lányok, asszonyok változadanul ki voltak téve a katonák lelkeden szexuális erőszakának. Nemcsak a megsemmisítő, megbocsáthatadan lelki szégyen, hanem a szifilisszel való gyakori fertőzés tette még elviselhetedenebbé a sérelmeket. Az orosz katonák a privát házakon kívül az intézményeket sem kímélték, ha élelmiszert akartak szerezni. Feltörték a „szegények házát” is és elvitték az ott tárolt élelmiszert. A szovjet városparancsnok sem tudott érvényt szerezni a törvényességnek, mert a város ekkor még a hadizónába tartozott. A folyamatosan átvonuló csapatok rabló, erőszakot tévő katonáit május végéig maguk a szovjetek sem tudták azonosítani, sem elfogni.210 A város lakosságának élelmiszerrel való ellátása miatt először a meglévő készletek öszszeírása volt a legfontosabb feladat. A kevés, még meglévő készlet annak volt köszönhető, hogy néhány vállalat képes volt a közellátásból kiutalt, de fel nem használt élelmiszert, mind a németek, mind az oroszok elől elrejteni, így megmentették a túléléshez szükséges mennyiséget.211 212 A város katonai parancsnoka megígérte, hogy fegyveres őrséget állíttat az élelmiszer raktárak elé. A következő nagy feladat a kereskedelem újbóli megindítása volt. A boltok megnyitását nemcsak az árukészletek csekély mennyisége, hanem a kereskedést akadályozó pénzhiány is okozta. A szovjet katonák törvénytelen kilengései azonban — a „szegényház” kifosztása után — egy hét elteltével sem szűntek meg. Bár az orosz tolmács közvetítette parancsnoka ígéretét, hogy a meglévő készleteket fegyveres őrrel megvédi. A város változadanul hadizóna volt. A Nemzeti Bizottság a magyar katonai kiegészítő parancsnokság felállításával, illetve a rendőrség szovjet segítséggel való felfegyverzésével akarta a helyzetet normalizálni. 1945. április 8-án a város szovjet parancsnokának egy új, meglepő kívánságát közvetítette Oszif István a szovjet tolmács. Eszerint „Dr. Vélsz Aladár polgármestert eddigi tisztségébőlfelmenti és afőispáni teendők egyidejű ellátásával bízpa meg. A polgármesteri teendők ideiglenes ellátását pedig dr. Horváth Józsefre bízpaA1 Tehát nyolcnapi polgármesterség után dr. Vélsz Aladár új, ideiglenes megbízást kapott. A városparancsnok által kinevezett polgármesterből ideiglenesen kinevezett főispán lett. Való igaz, hogy Magyarffy Gyula távozása után a megye főispáni széke betölteden maradt. Valószínűleg ezt a közigazgatásban megjelenő hiányosságot próbálták ily módon orvosolni. Ezt követően a törvény által főispáni döntést igénylő ügyek elintézésére is sor kerülhetett. Tisztjét a véglegesen az Ideiglenes Nemzeti kormány által a főispáni 210 MNL GYMSMGYL: Uo. 1945. 2 doboz. Oszip István tolmács a NB. ülésén csak annyit tudott mondani, hogy „ véleménye szerint oros% katonaság két-három napon belül elhagyja a várost és így megszűnik a lakosság félelme, a% élet feltétlenül megindul. ” A szegényház kirablóiról már tud a parancsnokság és lehet (sic.) hogy az ellopott élelmiszer visszakerül a szegényekhez. 2,1 Uo. A Győri Hengermalom akkora búza mennyiséget rejtett el, ami a város kenyérrel való ellátását biztosította. 212 Uo. Vi, 1945. április 8-i jegyzőkönyve. Az új polgármester legitimitását a Kommunista Párt megkérdőjelezte a Nemzeti Bizottság ülésén. Nehezményezte a szovjet parancsnokság eljárását, hogy ilyen fontos ügyben nem kérte ki a Bizottság véleményét. Valószínűen fel is vette a párt a kapcsolatot a város szovjet katonai parancsnokával, mert a Nemzeti Bizottság következő ülésén kijelentette, hogy ígéretet kapott a szovjet városparancsnoktól, hogy többször nem avatkozik direkt módon a város belügyeibe. Ez viszont a kinevezés elfogadását is jelentette.- 102-
