Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

Az teljesen biztos, hogy a megszálló csapatoktól kapta a megbízást. Az is biztos, hogy ez a megbízás szóban történt. A poszt betöltése mégis legitim hatalmat jelentett, hiszen ellene — a megszállás alatt — senki, egyetlen párt, és az Ideiglenes kormány sem emelte fel a szavát.

Az első világháború után orosz hadifogságban több évet eltöltő dr. Vélsz Aladár tökéletesen bírta a megszállók nyelvét. Közigazgatásban járatos volt, polgármester választáson csak kevés vokssal maradt el a poszt elnyerésétől Späth Gyulával szemben. Bár, ízeden legenda is keringett akkoriban megválasztását illetően, de valószínűsíthető, hogy az ostrom utáni első napokban szovjet katonai vezetőkkel találkozott, akik — a vele lefolytatott megbeszélés után — alkalmasnak látták az átmeneti időszak levezénylésére. (Nem tévedtek.) A megbízás nem egyszerű felkérés lehetett, hanem ellentmondást nem tűrő parancs.

AZ ÉLET ÚJJÁ SZERVEZÉSE GYŐRBEN '

A GYŐRI NEMZETI BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA

1945. április 6-án alakult meg a pártok küldötteiből, a polgármester részvételével a város Nemzeti Bizottsága.

A Nemzeti Bizottság tulajdonképpen egy népi szervezet volt a pártok delegáltjaival. Az első nemzeti bizottságok 1944-ben szerveződtek meg a németek által elhagyott, az oroszok által elfoglalt területeken. Az 1944. december 2-án megalakuló Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezeteiként a megszálló hatalom egyetértésével közigazgatási funkciót láttak el.

Az 1944. december 22-én megalakuló Ideiglenes Nemzeti Kormány is elismerte a nemzeti bizottságokat, amelyek helyi ügyekben tulajdonképpen a kormányt képviselték, illetve helyi államigazgatási feladatok ellátására hozták létre. 1945. január 4-e után a kormány rendelete értelmében a politikai pártok együttes vezetésével, együttműködésével társadalmi szervező és ellenőrző funkciót láttak el.

Győrött az 1945. április 6-án megalakuló Nemzeti Bizottságban

— a kommunista párt,

— a szociáldemokrata párt,

— a független kisgazdapárt,

— a nemzeti parasztpárt,

— a szakszervezetek,

és az értelmiség 2-3 küldötte kapott helyet.

városi főügyész. 1936-ban indul a polgármesteri választásokon, de Späth Gyulával szemben alulmaradt. 2 hónapig tartó polgármesteri ténykedése után a Pesd Magyar Kereskedelmi Bank győri kirendeltségének vezetője. 1951-től a Győri Ügyvédi Kamara dtkára, majd elnöke. 1957-ben a „győri ügyvédper” egyik vádlottja. 3 év börtönbüntetésre ítélték. Ezután jogtanácsosként dolgozik, 1976-ban hal meg. A rendszerváltás után rehabilitálták.-100-