Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A HATALOM A „FÉL”SZABADÍTÓ HÓDÍTÓK KEZÉBEN
A lakosság jelentős része azonban áprilisban még nagybölcsen az óvóhelyeken maradt. A város május közepéig a frontra menő csapatok felvonulási területe lett. Az orosz katonák szabad prédának tartottak mindent, amit meghódítottak. Feltörték a lezárt lakásokat, de szabadon mentek be rekvirálni a lakott ingatlanokba is. Géppisztolyuk fenyegetése mellett fosztották ki a járókelőket. Legveszélyesebbek a csapatoktól elszakadva kószáló katonák voltak a győriek számára. Lakásokba beszállásolva magukat, erőszakolták meg a szállásadó asszonyokat, lányaikat. A gonosztevők azonosítása, felelősségre vonása szinte leheteden volt, hiszen egymást érték a városban az átvonuló harcoló alakulatok. A Győrben megforduló, átvonuló szovjet katonai csapatok parancsnokai is folyamatosan cserélődtek. Április végéig, de május elején is teljes volt még a káosz. 1945. és 1946-ban az itt állomásozó orosz csapatok a háború szempontjából megtorló egységek voltak. A falragaszokon megjelenő orosz és magyar nyelvű plakátokon a parancsokok a helyzet normalizálásának elő segítését kísérelték meg. Az első intézkedés a fegyverek beszolgáltatására vonatkozott. Sor került a statárium kihirdetésre is. Felhívást intéztek a lakossághoz a kötelező közmunkára való jelentkezés tárgyában. A lakossággal való kapcsolattartáshoz, az élet újra indításához szükség volt a polgármesteri hivatal munkájára. Újra akarták indítani a város életéhez szükséges intézmények működését. Fel kellett mérni az élelmiszerkészletet. Ellentmondás nélküli elvárásként fogalmazták meg az orosz katonák élelmezését és elszállásolását Is. A városi üzemekben esett károkat fel kellett mérni és lehetőleg leggyorsabban beindítani a normális működést, a villamos-, víz- és gázellátását. A vállalatok dolgozóinak egy kisebb hányada, akik a városban maradtak, — a felszólításokra - bement a munkahelyére. A mérnökök, tisztviselők felmérték a károkat, logisztikailag megszervezték — a szovjet katonai parancsnokság utasítására és irányítása mellett — a romok eltakarításának megkezdését. Bár a pártok még néhány nappal előtte, legálisan nem léteztek, nem működhettek, tagjaik az illegalitás engedte keretek között, tartották egymással a kapcsolatot. A szabad szerveződés lehetősége most arra sarkallta őket, hogy az ország többi részéhez hasonlóan megszervezzék magukat. Ezek a pártok leképezték az országos pártstruktúrát és betagozódtak korábbi szervezeteikbe. A közigazgatás visszaállításának fontos momentuma az új polgármester kinevezése volt. 1945. április l-jén dr. Vélsz Aladárt bízta meg a város szovjet katonai parancsnoka a polgármesteri teendők ellátásával. Semmi írásos feljegyzés nem maradt fenn a polgármester kinevezéséről.207 207 Amennyiben a szovjet csapatok egy várost elfoglaltak, annak élére rögtön szóban kineveztek egy polgármestert. A város lakosságát orosz nyelvű falragaszokon tájékoztatták a kinevezésről és az új vezető jogairól. A szovjetek által történt kinevezésekről olvashatunk N. Magyar Tibor: Műbőrgyártás Magyarországon 1905-1980 című könyvében a 62- 63. oldalon, dr. Horváth Árpád vegyészmérnököt már 1945. március 29-én a város elfoglalásának másnapján reggel egy ismereden kereste meg az óvóhelyen! Az orosz parancsnokhoz kellett mennie. A parancsnokságon kérdéseikkel felmérték, mennyire ismeri a vállalatot. A kérdéseket feltevő bizottság felszólította, hogy vállalja el a gyár vezetését. tyA megbízatást elvállaltam, annál is inkább, mert számomra más választás nem is volt. ” Ugyanígy kapott megbízást a Linum gyár élére Wamoscher mérnök úr. Győri Életrajzi Lexikon, 2003. 354. oldal. Dr. Vélsz Aladár 1893. augusztus 5. Nemeskér, ügyvéd. A Szent Benedek rend Győri Főgimnáziumát végezte 1911. Jogi doktor 1914. Az I. Világháborúban az orosz frontra kerül. 1915-1918 között orosz fogságban volt, ahonnan sikerült megszöknie. 1919. dszteletbeli főszolgabíró, majd Darányi Kálmán főispán dtkára. 1928-ban a győri törvényhatóság első osztályú aljegyzővé választotta. 1928-tól-99-