Perger Gyula: Győr-Újváros népessége II. József uralkodása alatt 1785 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 14/2011 (Győr, 2011)

Győr-Újváros népessége az első magyarországi népszámlálás idején

számos családnak. Hasonló folyamat zajlott le Országh István fazekasmester házában is. Halála után özvegye férjhez ment az addig a második lakásban lakó Kassa (Kascha) János, harminckét éves „Fazokas Mester”-hez. Az asszony legidősebb, huszonhárom éves kereskedő fia „lakást cserélt” az új családfővel, míg öccse és öt lánytestvére — közülük ketten férjükkel együtt — az anyjukkal és annak új férjével éltek együtt.27 Több helyütt olvashatunk a családoknál élő „idegen”, örökbe fogadott, „örökben tartott” gyermekekről is. Frischmann Jakab fazekas egyik inasa, a tizenkét éves Tobek János „Szent Mártini árva, föl fogadott”.28 Hasonló korú árva inasa volt Fejes Albert molnár mesternek is.29 Az ötvennyolc éves Ritter János landkocsis mester egyetlen kocsisa a harminchat esztendős „örökben fogadott” Jordán János volt.30 A gyermek­telen Mindöl Mihály kereskedő az örökbe fogadott Szollár Évát nevelte gyermek­eként.31 Nemcsak a rokonság árván maradt tagjait találjuk meg azonban köztük, hanem — a korabeli törvényi szabályozás alapján — családokhoz „kihelyezett” ci­gánygyerekeket is. A 117. házban, Putz János családjánál, 1786. március 7-i haláláig lakott például „Lázár Éva [...] uj Lakos Leánya” akinek tartásáért a város fizetett. Makay György „Uj lakos” első fia, a tizennégy éves Mihály „el vettetett de betegsége miat Haza vittetett.”32 Makay József második fia hasonlóan „el volt tőle véve de be­tegsége miat haza ment.”33 A Tarics István fazekas mesternél lakó kilenc éves Rigó Mihály pedig egyszerűen „el ment haza”.34 A cigánygyermekek valós örökbefoga­dására is van példánk. Fischer József huszonöt éves kereskedő háztatásában élt „Csonka Rusinka örökben fogadott uj lakos leány.”35 Szerencsés módon Győrben az összeírok nem követték a népszámlálás eredeti utasítását, így a polgárok rovatába nem azt jegyezték be, aki polgári-, iparos, vagy kereskedő foglalkozást űzött és házingatlana volt a városban, hanem akinek polgár­joga volt.36 A „nemes — és — polgár” kereskedőket és iparosokat, valamint a va­gyonukból élőket a népszámlálás nemeseknek minősítette. Újváros lakóinak „származását” sok esetben nevük is mutatja.37 Ritka és érdekes adat, hogy Kőczén János napszámos azonos nevű fia „Octobris [ 1 ]785 Született nyuli hegyben”, vagyis nagy valószínűséggel az adatfelvétel migrációs jelenségre is infor­27 192. ház. 2* 187. ház. 29 218. ház, első família. 30 222. ház. 31 278. ház. 32 313. ház, első família. 33 313. ház, második família. 34 273. ház, második família. 35 276. ház, első família. 36 Dányi Dezső 1964. 113., Dányi Dezső - Dávid Zoltán 1960. 11. 37 Bizonyos családok folyamatos jelenléte figyelhető meg a városrész első 18. századi telekkönyvének adataival való összevetés alapján. E forrásban egyértelmű az akkor szinte frissen betelepült polgárok eredeti lakhelye. Perger Gyula 2002. 11

Next

/
Thumbnails
Contents