Perger Gyula: Győr-Újváros népessége II. József uralkodása alatt 1785 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 14/2011 (Győr, 2011)

Győr-Újváros népessége az első magyarországi népszámlálás idején

mációt szolgáltat, a család a Sokoróaljáról frissen költözött Újvárosba. Fontosabb kérdés azonban a „tömeges” migráció. Ennek folyamata a településrészen belüli, il­letve a belső városba való ideiglenes, vagy végleges ki- és beköltözések sora, szinte minden családnál tetten érhető, különösen a szolgák és cselédek esetében. Termé­szetes, hogy a felnőtté váló, majd családot alapító generáció előbb a szülői házon belül másik lakásba, ha pedig a család anyagi erői megengedték, a városrészen belül másik házba költözött. A férfiak esetében nyilvánvaló — és kötelező — távoliét a különböző katonai alakulatoknál eltöltött idő. „Antonius Eszterházy Regimentiben”, „Gyulai Samuel Gyalog Regimentiben”, „Jung Modena Regimentiben”, „Ditlton gyalog Regimentiben, „Preisz Gyalogh Regimentiben”, „Hadik Lovas Regimenti­ben”, stb. szolgáló, vagy onnan (meghatározott időre) elbocsátott, olvashatjuk számos alkalommal a népszámlálás família lapjain. Az országon, városon belüli migráció figyelhető meg Magyar Ferenc legényei és inasai között. A mázas fazekas mester műhelyében — az adatfelvétel és ellenőrzés időszakában — az öt újvárosi „ide való” legény és inas mellett, egy (Győr)szigeti, egy (Győr)szemerei, egy (Rába)csanaki, egy komáromi, két palotai, egy rimaszom­bati és egy lehotkai származású fiatal is dolgozott. A helyiek közül egyikük „Anto­nius Eszterházy Regementibül üdőre el bocsajtot” volt.38 Bár e műhelyből a más vármegyékből származó inasok mindegyike hazament — a komáromi legény Po­zsonyba — több mesterségét kitanuló fiatal itt alapított családot. A város(rész) pol­gárságának 18. századi összetételét — pontosabban annak kialakulását — és az azt követő időszak gazdasági, társadalmi folyamatait is meghatározó bevándorlást jól ér­zékelteti Magner Károly „háztartása”. Magner maga is Bécsből érkezett Győrbe, ahol tudásának köszönhetően hamar vezető szerep jutott neki a helyi fazekasok között. Származásának és kapcsolatrendszerének köszönhetően műhelyében több bécsi le­gény is dolgozott. így Pezenpek Péter, Henn János, Schaufl Leopold és Hiem Ignác. Ugyanakkor Tholics György és Luibl József helyi, valamint a bavariai Vindakból származó Valszer Gáspár a győri műhelyből ment Bécsbe. Rajtuk kívül Magnernél több csehországi és egy-egy Trencsén, Veszprém, Tolna, Pozsony, Árva megyei és besztercebányai fazekas legény is dolgozott. Sok esetben a mesterek lányai e messzi­ről jött legények közül választottak — vagy a műhely továbbvitele érdekében kaptak — itt letelepedő házastársat. Amint azt fentebb — a görög kereskedők kapcsán — láthattuk, számos család gyermeke házasodott akár más országokban is. Több család fiúgyermeke távoli vá­rosokban tanult, néhányan egyházi szolgálatba álltak. 1787-ben Újváros lakosainak száma már meghaladta a Belváros népességét. Több a háztartás is ebben a városrészben, a házak száma azonban kevesebb. A ház­tartások méretét az „idegen”, nem a családhoz tartozó elemek növelték meg — az iparosok, kereskedők foglalkozásának megfelelően. A népszámlálás idején az újvá­38 229. ház. 12

Next

/
Thumbnails
Contents