Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Három és fél évtized Győr város szolgálatában
Három és fél évtized Győr város szolgálatában nyékén nem elsősorban a közjogi státusz kérdése, sokkal inkább a pénzügyi bizonytalanság motiválta a városokat érdekvédelmi szervezkedésre: a rendezett tanácsú városok 1897-ben Máramarosszigeten, a törvényhatósági jogú városok 1900-ban Győrött tartottak közös értekezletet. 1909-ben pedig sor került a magyar városok első kongresszusának megrendezésére.14 Eberth Géza tehát már egészen fiatalon szembesült a városok nehezebb helyzetével és „viszontagságos szabadságával”. Ez a kérdés — vagyis a városok pénzügyi önállósága és lehetőségeik — élete végéig elkísérte. A szerveződésnek meglettek a kedvező eredményei, a Városok Országos Kongresszusának éve (1912) ebből a szempontból mérföldkő volt a városok fejlődésének történetében.15 Habár a városok aktív közreműködésével született egy törvénytervezet, és a kormány ígéretet is tett egy önálló városi törvény beterjesztésére, az első világháború miatt erre nem került sor. Elfogadták ugyanakkor az 1912. évi 58. törvénycikket a városok fejlesztéséről. Ez anyagi könnyebbséget jelentett számukra, mert a jövőre nézve biztosította segélyezésüket. Az állam immár kevésbé korlátozta a törzsvagyonnal való gazdálkodást. Kisebb jelentőségű gazdasági ügyekben már érvényesülhetett az önkormányzati akarat, nem kellett felsőbb hatósági jóváhagyás. A törvényhatósági jogú városok számára az is előrelépést jelentett, hogy rendezték alkalmazottjaik fizetését.16 A városok számára némi fellélegzést magával hozó törvény engedményeit rövid ideig lehetett csak élvezni, az első világháború körülményeinek köszönhetően a városok helyzete és a városi alkalmazottak státusza hamarosan számottevően romlott. Az ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A SEGÍTŐ IRODA Eberth Géza az első világháború idején a hátország viszontagságait, a folyamatosan nehezedő helyzetet igyekezett tompítani a Segítő Iroda vezetőjeként. A Segítő Iroda a háború kitörését követően alakult meg, 1914. augusztus 6-án.17 Az Iroda kezdetben a hadbavonultak családtagjainak gondozását vállalta fel, idővel azonban lényegében a város teljes szociális ellátását igyekezett koordinálni, összefogni. Működésének alapelve az volt, hogy „a világháború sújtottjait a hatóságnak és a társadalomnak együttes kötelessége gondozni és gyámolítani”.18 Ennek köszönhetően többek között a gyermekelhelyezés, a gyermekétkeztetés, a munkakeresés- és közvetítés, vagy éppen a segélyezés területén tevékenykedtek. Eberth ennek a szervezetnek a vezetését látta el Wennes Jenő polgármester megbízásának köszönhetően. A Segítő Iroda a Városháza földszintjén rendezkedett be. Eberth pénzügyi munkakörét sem hagyta el, a Segítő Iroda vezetését emellett folytatta. Az Iroda a háborús helyzetben folyamatos munkaerőgondokkal küzdött, a munkatársak közül volt olyan, aki háborús szolgálatra vonult be; emellett azonban sok önkéntes segítette 14 Cieger 2005. 45. 15 Kozári 2005. 259. 16 Kozári 2005. 259. 17 Torma 2016. 51. Eberth polgármesternek küldött jelentése szerint „a város néhai polgármesterétől a világháború kitörése napján pénzügyi ügyköröm mellé megbízatást nyertem hadi segélyezés megszervezésére és vezetésére”. GyMJVL IV. 1402. c. Győr thj. város ügyviteli iratai pm. 293/1917. 18 Győri Hírlap 61. évf. 67. sz. (1917. március 22.) 2. 95
