Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

Ez tizenhárom vasútépítési irányt jelölt ki, melyek közül az első Pesttől Bécs felé az osztrák határig, Győrön keresztül vezetne.13 Ez volt tehát az első vasúti törvény Magyarországon.

Kossuth Lajos ekkor adta hírül az Országgyűlési Tudósításokban azt, hogy „a leggazdagabb bécsi banquierek egyike, ki egyszersmind gazdag magyar birtokos, s most legközelébb Trencsinben roppant uradalmakat vásárlott, ha egy alkalmatos törvény létesül, nem idegenkednék egy vasútnak építését elvállalni, meily a hajókázható Dunát Gönyü tájától t. i. Béccsel, vagy legalább az austriai malmokhoz becsapva Sopronnyal öszekötné”.14 A szóban forgó Sina-csoport terve időközben még jobban kikristályosodott, amely szerint a törzsvonal Bécstől Schwechaton, Bruck an der Leithán és Mosonon át vezetne - a szárazföldi és folyami szállítás végpontjaként kijelölt15 - Győrbe, majd onnan egy Pozsonyba vezető szárnyvonallal. A másik vaspálya az osztrák fővárosból Bécsújhelyre menne, onnan pedig Sopronba. Ezt pedig kiegészítené egy Sopronból a Rábaközön át Győrig vezetendő lóüzemű vaspálya. A soproniakat ekkor arról kívánták meggyőzni, hogy a Bécs és Győr közötti rész városukon keresztül való megépítése mekkora előnyökkel kecsegtetne. Hamarosan azonban kiderült, hogy Sina Sopront is elérő vasúttervei bizonytalanok, s csupán Bécsújhelyig komolyak. Március 20-án Sina a vasútépítési engedély birtokában megalapította a Wien-Raaber Eisenbahn-Gesellschaftot (Bécs-Győri Vasúttársaságot).16 Ekkor úgy tűnt, hogy a legújabb, Győrt is érintő vasútfejlesztési elképzelés akár hamarosan meg is valósulhat.

Ezzel szinte párhuzamosan egy másik elképzelés is napvilágot látott. Szitányi Ullmann Móric egy, a Duna bal partján a Rotschild-pénzcsoporthoz tartozó17 K. K. Privilegierte Kaiser Ferdinands-Nordbahnhoz (Nordbahn)18 Pozsonynál kapcsolódó, onnan Pestig és — lóvontatású szárnyvonalként többek között - Budától Győrig vezetendő vonal előmunkálatait kezdte meg.19 Ez utóbbi előmunkálatait Győr vármegyében nem igazán támogatták, sőt akadályokat gördítettek eléjük. Ennek köszönhetően hamarosan ejtette a tervet, egyúttal nem akarta a konkurens vasút folytatását is biztosítani.20 1837. október 25-én nyújtotta be engedélykérelmét az előbbi vonalra, amelyet a helytartótanács hamarosan el is fogadott.21 Ullmann nem titkolt célja egy Marcheggtől Pesten át Debrecenig futó vaspálya kiépítése volt. Ezzel igazi konkurenciát jelentett a Sina-csoportnak, de egyre többen támogatták.22 Győr város tanácsa ugyanakkor ellenezte utóbbi tervét azért,

13 1836. évi XXV. Az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról, https://net.iogtar.hu/ ezer-ev-torveny?docid=83600025.TV&.searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D27 (letöltve: 2022. február 03.)

14 Kossuth 1961.; Fenyvessy 1883a. 411.

15 Nagy 1999. 88.

16 Lovas 2009. 89-91.; 95.

17 Czére 1989. 78.

18 A Ferdinánd Császár Északi Vaspálya Társaság 1836-ban jött létre. Bécsből Lundenburgon át egyrészt Brünnbe, másrészt Oderbergbe és Krakkóba, Csehország felé vezettek később főbb vonalai. Később, 1848-tól a Gánserndorf-Marchegg vaspályát is üzemeltették. Somogyi 1879. 308.

19 Magyarország és Erdély. Hazai ’s Külföldi Tudósítások2. félév29. sz. (1838. április 11.) 221.

20 MNL GyMSV GyL IV. A 1/c Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 222. doboz, 2390/1838. 1838. november 9.; Fenyvessy 1883b. 57.

21 Lovas 2009. 93-94.

22 A’ magyarországi vasutak ügyében. Társalkodó 7. évf. 29. sz. (1838. április 11.) 111.

49