Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

Horváth Csaba Sándor

vezető, építőanyagot szállító — kétsínű4 - lebegővasút valósult meg, mely 1827. augusztus 20-án meg is nyílt.5 A projekt ugyanakkor megbízhatatlansága miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így hamarosan megszüntették.6 Nem sokkal később Szitányi Ullmann Móric pozsonyi származású pesti nagykereskedő, bankár kért engedélyt hasonló rendszerű vasút építésére Győr és Moson között gabonaszállítás céljából,7 azonban ebből a kedvezőtlen tapasztalatok után már nem lett semmi. Az első, Győrt érintő „vasútfejlesztési” koncepciók tehát a lóvontatású lebegővasutat vizionálták. A technológia kiforratlansága, nehézkes kezelése azonban végül meghiúsította az első elgondolásokat.

Két évvel később, 1829 végén Franz Xaver Riepl, a Bécsi Politechnika professzora vázolta az osztrák tartományokat összekötő összbirodalmi vasúthálózati tervét. Magyarország északi, északnyugati részét is bekapcsolta volna a - kötöttpályás - forgalomba. Ennek egyik eleme a Bécsből Bruck an der Leithán, Mosonon, Kapuváron, Sárváron és Szombathelyen át Varasdig, majd Laibachon (Ljubjana) át Triesztig vezetendő vaspálya volt. Itt bukkant fel először Győr városa egy stephenson-i vasúti tervben, Riepl ugyanis Mosonból kiágazólag Győrön át Budáig is vizionált szárnyvonalat.8 Ez az elképzelés egyértelműen csak az osztrák birodalmi érdekeket tartotta szem előtt, Magyarországot tartományi szinten kezelte.

Majd 1836-ban - intermodális jelleggel - a dunai hajózást segítve vetődött fel az ebben és a magyar gabona nyugati kivitelében érdekelt,9 az Első Dunagőzhajózási Társaság Rt.ben (DGT) is részesedéssel rendelkező Sina György Simon görög-macedón származású báró bankárnál, kereskedőnél10 egy - csak kifejezetten - Bécsből Sopronon át, illetve Bruck an der Leithán át Győrig, onnan pedig Gönyűig vezetendő vaspálya terve; melynek célja a hajóforgalom akadályainak - az eliszaposodásnak - a leküzdése Gönyűtől Bécsig, elősegítve ezzel az Ausztria felé irányuló gabonakereskedelmet. Ennek folytatása lenne a Pest felé, onnan pedig egészen Debrecenig vezetendő vasút, ezzel sokkal nagyobb forgalmat generálva az új közlekedési eszköznek. Ugyanis, ha csak Gönyűig vezetne a vonal, akkor a helyieken és pár „vándoron” kívül csupán a tranzitkereskedelemre korlátozódna, de arra is csak a téli hónapokon kívül. E terv nagy vitákat szült az érintettek körében.11 A Bécs és Pest közötti vasút ötlete innentől folyamatosan terítéken volt - egyelőre - Győrt is érintve, hiszen ekkor még ez tűnt a legracionálisabb és -gazdaságosabb iránynak.12

Nem sokkal később, heves viták után végül Kossuth Lajos és Deák Ferenc fellépésének köszönhetően az országgyűlés a következő diétáig ideiglenes jelleggel elfogadta az 1836. évi XXV. Az Ország köz-javát és a kereskedését gyarapító magános vállalatokról szóló törvénycikket.

4 Palmer és Bodmer szabadalmának összehasonlítását lásd itt bővebben: Beschreibung 1828. 248-252.

5 Edvi 1895. 217-223.; Horváth 2011. 540.

6 Petrik—Szegő 1971. 8.

7 Horváth 1994. 117.

8 Die ersten fünfzig Jahre 1886. 12-15.

9 Nagy 1999. 88.

10 Horváth 2018. 33.

11 A’ közlekedés’ és ipar’ legújabb előrehaladása Magyarországban. Hasznos Mulatságok 1. félév 39. sz. (1836. május 14.) 305-310.

12 Értekezés a’ vasutakról, különösen a’ Buda ’s Bécs közötti vonalra alkalmazva. Társalkodó 5. évf. 26. sz. (1836. március 30.) 101-104.

48