Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

Horváth Csaba Sándor A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

Magyarországon a vasút(hálózat) kiépítési terve a 19. század első felében 1829-től folyamatosan terítéken volt. A kiegyezésig tartó időszakban leginkább az összbirodalmi szempontokat figyelembe vevő, Bécsből csápszerűen kiágazó vonalakat vizionáltak, majd építettek ki, legfőképp a két főváros összekötése és a magyar - alföldi - termények Lajtán túlra történő szállítása céljából. Ennek következtében a 19. század első felében többnyire nyugati és magyar mérnökök, közgazdászok, politikusok fogalmaztak meg Magyarországot - is - érintő vasútfejlesztési koncepciókat. Ezek közül számos esetben Győr városa is szerepelt egy állomásként, amelyet a nyugati határszélhez való közelségének és akkori kiemelkedő kereskedelmi tranzitszerepének köszönhetett. 1867-ig több, a várost érintő koncepció is napvilágot látott, azonban nem mindegyik valósulhatott meg. Jelen tanulmányban célom e konkrétan publikált vasútfejlesztési koncepciók feltárása és bemutatása a Győrt érintő vasúttörténetbe ágyazva.

Az ELSŐ KONCEPCIÓK A VASÚT MEGJELENÉSÉIG

Magyarország történelmében először az 1825—27 között ülésező diéta foglalkozott konkrétan a közlekedés fejlesztésével, különösen a járható utak kiépítésének kérdésével, melyek nagy része esős időben szinte használhatatlanná vált.1 A hazai viszonyokat élesen bírálta maga Széchenyi István is a Hitel című munkájában: „Lefoly a’ domború kőutrul a’ víz, kétséget nem szenved; de hogy a’domború földutrul, melly minden nedvet magába szí, lecsurogjon, azt tán senki se hiszi, a’ ki gondolkodni akar, mint azt se hinné, hogy a gömbölyű spongiárul oldalast csepeg le a’ víz. Ha az ut bevett szokás szerint elkészült, minden tavasszal ’s ősszel, vagy közönségesen, ha egészen elromlott, minden haszonvétel nélkül ’megtöltetik... .utoljára olly magasra nő, hogy azon végre alig járhatni...”.2 Ez a diéta egy külön bizottságot rendelt ki az elmaradott körülmények felszámolása céljából a kereskedelmi és közlekedési ügyek tárgyalására. Az elkészült jelentésben 12 fontos, létrehozandó útvonal szerepelt, és először említették Magyarországon a „vas út” fogalmát. Az anyag nem került az országgyűlés elé, de a közvéleményt innentől élénken foglalkoztatta. Kísérletként először a lóvasút, majd a lebegővasút ötlete merült fel. Johann Georg Bodmer svájci3 mérnök, feltaláló 1824-ben egy angliai útja során látta és megcsodálta Henry Palmer egysínű lebegővasútját, amely megihlette. Ügy gondolta, hogy az ott megépített lófogatú eszközt sikerrel lehetne alkalmazni Magyarországon is. Saját szabadalmú terve a diétán kedvező fogadtatásra talált, melyet — elképzelése szerint — sikeresen lehetne alkalmazni a Pest-Szolnok-Debrecen, a Pest-Győr-Sopron-Bécsújhely (korábbi nevén Németújhely) és a Győr- Fiume, 900 km-es viszonylatban is. Ebből végül mindössze a 7,6 km-es Pestről Kőbányára

1 Majdan 1987. 11.

2 Széchenyi 1830. 109.

3 Brownlie 1925. 86.

47