Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: Ferdinand Graf von Hardegg győri Obrist mindennapjai
Bagi Zoltán Péter tokolja ezeket a területeket. És az az úr nagyon fél, úgy mint az a másik, akit arról informáltak, hogy ha a magyarok nem akarják, hogy nap mint nap sanyargassák és pusztítsák őket, akkor hajoljanak meg előttük. És nem várható, hogy sokáig fenn lehetne tartani a védekezést, ugyanis a magyarok nincsenek elegen, de nem akarnak németeket az országukba, és urunk226 olasz embereiben vagy a spanyolokban nem bíznak, mert attól tartanak, hogy az ellenségeik helyett őket fogják eretnekséggel vádolni, pénzügyi szempontból nézve pedig nem tudnak másokat idehívni, csak a németeket, akik viszont ősellenségeik”.227 A Tóth Sándor László által csak „szináni ajánlatnak" nevezett indítványt — az eddigi kutatások szerint — három magyar főúr kapta meg. A nuncius által is említett ecsedi Bátori István országbíró, sógora, Dobó Ferenc és Nádasdi Ferenc. A nagyvezír 1593. augusztus 9-én a drinápolyi táborból írt levelében Nádasdinak meghódolásáért cserébe a Cseh Királyságot, míg az országbírónak a teljes Felső-Magyarországot Szatmártól Nagyszombatig, az úgynevezett kassai vajdaságot ajánlotta fel. Haszán temesvári beglerbég 1593. szeptember 4-én Bátorinak megismételte az ajánlatot. Emellett az ugyanazon a napon Dobónak küldött levelében már számára ajánlotta fel a kassai vajdaságot, míg sógorának a Cseh Királyságot.228 Az, hogy Speciano ilyen részletességgel írt erről az esetről még október végén is, jól mutatja, hogy az ügy mind a prágai, mind a bécsi udvart komolyan foglalkoztatta, hiszen tartottak az árulás lehetőségétől.229 A ruméliai beglerbég a Hardeggnek írt, 1594. február 15-én230 kelt levelében ismét kitért a lehetséges béke kérdésére is. Szinánpasazáde Mehmed kifejtette, hogy a Porta nem akarta ezt a háborút, de Telli Haszán vereségét követően nem maradt más választási lehetőségük. Ennek ellenére - megfogalmazása szerint - legfőbb céljának a béke helyreállítását tekintette: „a tűz kicsi, könnyen gátat lehet neki vetni. Amikor pedig elharapódzik, [csak] fáradtságosán eloltható”. Hogy ez ne történjen meg, kérte, hogy a győri Obrist folyamatosan tartsa vele a kapcsolatot. A beglerbég békeszándékának komolyságára némi visszfényt vetett azonban, hogy a levelének címzésében megemlítette: 80 000 fő felett rendelkezik. Azaz úgy ajánlott békét, hogy közben igen komoly fenyegetést is tett.231 Természetesen ezt az Udvari Haditanács is érzékelte, valamint az ajánlat mögött megbúvó szándékot is. A beglerbég ugyanis a békeajánlattal igyekezett megakasztani vagy elodázni egy újabb sikeres keresztény hadjáratot, amíg az oszmán fősereg meg nem érkezik a hadszíntérre. A Habsburg Birodalom hadvezetése ekkor már — az 1593 novemberi és decemberi sikereinek köszönhetően - elszánta magát a háború folytatása mellett. Speciano bíboros Aldobrandini bíboros-államtitkárnak 1593. december 14-én írt levelében egy aznapi tudósításra hivatkozott, amiben az szerepelt, hogy a keresztények „nem gondolnak többé béketárgyalásra, hacsak nem ajánlanak kifejezetten előnyös feltételeket”.232 A beglerbég ál-226 VIII. Kelemen pápa. 227 Epistulae et acta Caesaris Speciani 2016. 1026.; Hardegg 2022. 21., 148-149. 228 Tóth 2000. 132-134. 229 Hardegg 2022. 21. 230 Valószínűleg erről a levélről tett említést az 1594. március 22-én kelt prágai tudósítás utolsó mondata is. Epistulae et acta Caesaris Speciani 2016. 1352.; Hardegg 2022. 150. 231 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. fok: 904r-v. A Fuggerek a ruméliai beglerbég békeajánlatáról még egy Léván 1594. március 5-én kelt jelentésből is értesülhettek. ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. fok: 858v-859r 232 Epistulae et acta Caesaris Speciani 2016. 1110.; Hardegg 2022. 149-150. 30
