Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: Ferdinand Graf von Hardegg győri Obrist mindennapjai
Ferdinand Graf von Hardegg győri Obrist mindennapjai tal küldött békeüzenet azonban nem számított válaszra méltó ajánlatnak a prágai és bécsi udvar számára, hiszen egyszerűen csak cselnek vélték. Ez derült ki a ruméliai beglerbég — Nógrád visszafoglalását követően - Hardeggnek írt március 26-i leveléből: „Korábban barátságos levelet küldtünk egy követ útján. Mivel ő eddig hozzánk nem tért vissza, nem tudhatjuk, vajon valami szerencsétlenség vagy más dolog történt-e vele. Az elküldött írás az egész ország hasznát érinti a közöttünk történt háborús nyugtalanság miatt, és amelyben megfontoltuk, hogy a szegény népet és országot békében megtartsuk. Kegyelme kétség nélkül jobban ismeri, mint mi — [az idő] rövidsége miatt erről nem akarok írni — hatalmas szultánunk erejét. Amennyiben kegyelmének [úgy] tetszene, hogy mindkét oldalon a béke maradjon, úgy hasonló szándékunk lenne. Mégis mindenféle megfontolásból határozni kell, hogyan lehetne ezt — mert mindkét oldalon már sok baj megtörtént -, amit a boszniai Haszán pasa ezelőtt elkövetett, hogyan oltsuk el újra az égő tüzet, [hogyan tudnánk a] sok ártatlan vér kiontását, az ország elpusztítását és felprédálását megelőzni és végül egyességre jutni.”233 Míg február 15-én kelt levelében Szinánpasazáde Mehmed a címzésben még csak utalást tett, addig a március 26-i üzenetének utolsó bekezdésében már konkrét fenyegetést olvashatunk: „számunkra kevés időn belül oly nagy hadsereg összejöhet, amelyet a ti Isteneteken kívül nem tudnak megszámolni, ezért ezt meg kell fontolni. Oly sok jelentést ismerünk arról, hogy őfelsége, a keresztény császár nem kevésbé hajlik a békére. Talán ugyanezt kérné, hogy őkegyelme még egyszer ezt jól gondolja meg és nekünk — további halogatás nélkül — újra válaszoljon.”234 A ruméliai beglerbég fenyegetései tehát nem értek célt, hiszen az oszmán fősereg megérkezése előtt újabb, Buda védelme szempontjából fontos erősséget foglaltak vissza a keresztények. Nógrád megszállását követően pedig már május elején tovább folytatódtak a hadműveletek Hatvan (május 1.) és Esztergom (május 4.) megtámadásával.235 Hardegg legközelebb Győr 1594. évi ostrománál látott el újra diplomáciai feladatot. Ruggerio Fabbarini leírásából kiderül, hogy ekkor ismét felmerült a békekötés lehetősége. A Pálffy lovasai által augusztus 15-én elfogott csausz vallomásában arról számolt be, hogy biztosan tudja, a szultán békét akar, de csak ha II. Rudolf maga, vagy közvetítő által kéri ezt. III. Murád (1574-1595) Szinánnak teljes körű felhatalmazást adott a tárgyalások lefolytatására. A szerző emellett egy békeközvetítési kísérletről is beszámolt. Eszerint szeptember 2-án a keresztény táborba érkezett egy rabszolga, akit a tatár kán, Gázi Giráj (1588-1608) küldött egy levéllel Pálffyhoz. Ebben az állt, hogy a szultán megbízta a Magyar Királyság és Ausztria felégetésével. A kán azonban a békét kívánta volna, és ezért felajánlotta a magyar mágnásnak, hogy amennyiben ő közvetítené szándékát az uralkodó felé, úgy ő erről tárgyalna a szultánnal és a nagyvezírrel is. Fabbarini szerint ezt megtudva a keresztények futárt küldtek II. Rudolfhoz, kérve válaszát, ám az soha nem érkezett meg. A szerző szerint ez fölösleges is lett volna, mert a szigetközi táborban senki sem akarta a békét.236 Minden bizonnyal pár héttel később Hardegg másként nyilatkozott volna ez ügyben. 233 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. föl.: 759v-760r 234 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. föl.: 759v-760r 235 Hardegg 2022. 21-22. 236 Bagi-Szovák 2021. 139., 164-165. 31
