Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai
Levéltári kiadványok bemutatása évtizedeiben Sopronban híres ügyvéd volt, feladatai között főként szerződéskötések szerepeltek, de mellette gyakran őrizte ügyfeleinek a pénzét, vagy éppen iratait. Német nyelvű feljegyzési könyvébe az 1596. május 29. és 1608. december 8. közötti jogi képviselői és jogi tanácsadói tevékenységének ügyeit vezette be. A Balla Tibor és Dominkovits Péter szerkesztésében megjelent Varga Ottó: Naplóm 1878 egy történelemtanárt állít középpontba, akinek nevéhez tankönyvek írása is fűződik. De életében jelentősebb esemény, hogy 1878-ban részt vett Bosznia-Hercegovina okkupációjában, nevezetesen a Bihács vidékén vívott ütközetekben. A már gyermekkorában is kiváló írói vénával rendelkező Varga Ottó naplójában az 1878. augusztus 15. és 1878. november 12. közötti eseményekről írt. Ebből megismerhetjük a 76. tartalék gyalogezred és a magyar királyi honvédség zászlóaljának szereplőit, a hadműveleteket, a hadjáratban részt vett legénységi állomány fegyverzetét, felszerelését, átélhetjük a katonák mindennapjainak nehézségeit, szenvedéseit. A prózai szövegeket olykor versek szakítják meg. A D. Szakács Anita által jegyzett If. Munczy Béla I. világháborús frontnaplói folytatja a soproni I. világháborús kötetek sorát, melyekből néhányat korábban már megismerhettünk. (Az egyik Balla Tibor és Dominkovits Péter Egy soproni főispán a haza szolgálatában: Simon Elemér a Nagy Háborúban című kötete, melynek egyedisége a benne megjelenített háborús fotóválogatásban keresendő. A másik pedig Kincses Katalin Mária munkájának köszönhetően az egykori soproni levéltáros, Házi Jenő első világháborús naplóinak kiadása.) A mostani kötet a soproni zenei élet meghatározó cigány zenészcsaládjának — akikről részletes bemutatást kapunk a kötet elején - egyik leszármazottjára, ifj. Munczy Bélára helyezi a hangsúlyt. A kötet főszereplője három testvérével együtt korán elvesztette édesanyját és apját is, majd nagynénjükhöz kerültek Bécsbe, ahol a főhős, Munczy Béla hegedülni tanult a karmester és hegedűművész nevelőapjától. Karrierje azonban egy időre derékba tört, mikor 1916 májusában besorozták és az olasz, majd a galíciai frontra küldték. A hat, ceruzával írott frontnapló középpontjában — természetesen — a háborútól való félelem és a pusztítás áll, melyből az egyedüli kiutat a családra, az otthonra gondolás, valamint egy jobb jövőbe vetett hit jelenti. A kétéves szolgálata alatt Munczynak volt alkalma találkozni József főherceggel és IV. Károly császárral is, és folyamatosan a békekötést várta, illetve azt, hogy hazatérhessen. Munczy Béla túlélte a háborút, hazatérve Sopronban zenekart alapított. Igen korán, 1938-ban, 42 évesen a fronton összeszedett tuberkulózisban hunyt el. Suslik Adám Forradalmak sodrában II. Visszaélések és atrocitások Sopronban és Sopron vármegye területén a Tanácsköztársaság idején című munkája a Tanácsköztársaság idejének bírói ítéleteiről, a megtorló perekről eddig meg nem jelent több mint húsz dokumentumot tár a közönség elé. A források jelentősége nemcsak abban áll, hogy a korszakban uralkodó történetpolitikai gondolkodás lenyomatai, hanem egyben hozzásegítenek az események rekonstrukciójához is. A „Hűség Városa Légy Hű Ore Önmagadnak”. Nyugat-Magyarország 1918—1921 közötti sorsa és a soproni népszavazáshoz vezető út címhez Ujváry Gábor Keresztury Dezsőtől vett gondolatot, és a könyvet szintén a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára adta ki 2021 végén. A kötet a soproni népszavazást és az ahhoz vezető út történetét állítja középpontba. Mint ismeretes, a kisebb környező települések általában 153
