Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai

Nemesné Matus Zsanett

Ausztria felé billentek, de Sopron magyarpárti többsége döntőnek bizonyult. Ujváry könyvében objektiven tekint az eseményre, nem mond ítéletet sem az egyik, sem a másik félről. A nyugat-magyarországi terület bemutatása után kilenc fejezetben szól időrendi sorrendben a Sopron megmentéséhez vezető útról, válogatva a soproni közgyűjtemények és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagaiból. Említésre érdemes, hogy egész oldalas képmellékletek és térképek segítik az olvasót. A könyv jelentősége főként abban áll, hogy ugyan számos kutatás zajlott és zajlik Trianonnal és az elcsatolt területekkel kapcsolatban, de Burgenland 1918-1922 közötti történetével leginkább csak érintőlegesen foglalkoztak. Ujváry Gábor most ezt a hiányt igyekszik némileg enyhíteni.

Ujváry kötetét Dominkovits Péter munkája követte, aki 2021-ben rendezte sajtó alá Thirring Gusztáv családkönyvét. A kötet három nagyobb egységből áll. Az elsőben megismerhetjük a soproni születésű és a mindig is Sopronhoz kötődő geográfus, statisztikus, demográfus, városkutatónak, a modern urbanisztika egyik megteremtőjének életrajzát. Ebből kiderül, hogy számtalan statisztikai vonatkozású művet írt. Talán sokunk számára ismerős a Sopron belvárosának házai és háztulajdonosai 1488—1939 című kötet, melynek ő az egyik szerzője, noha kiadását már nem érhette meg. Ezeken túl családkutatással is foglalkozott: 1934-ben szülei emlékének ajánlva elkészítette a soproni Thirring nemzetség leszármazását és múltját feltáró munkáját. A jelenlegi kötet ezt egészíti ki, hiszen a soproni kiadványban Thirring Gusztáv családkönyve olvasható filológiai és szakmai jegyzetekkel ellátva. „Hatvan év telt el azóta, hogy boldogult jó édes anyám a családi krónikába bejegyezte életének szomorú eseményeit. Most én, Thirring Gusztáv, édes anyám utolsó még életben lévő gyermeke, magam is már közel a sír szájához folytatom a családi feljegyzéseket, s amennyire régi jegyzetek alapján, s emlékezetemből erre képes vagyok, igyekszem családunk fontosabb eseményeit röviden összefoglalni, hogy gyermekeink és ezeknek utódjai velük megismerkedhessenek. Feljegyzem, mert rajtam kívül senki sem tudná már ezeket megírni” — írja bevezetőként Thirring. A családi emlékek 1872-től indulnak, és 1933-ban zárulnak. Meg kell említeni, hogy az 1927 és 1933 közti évekről - a korábbiakhoz képest - csak nagyon rövid, vázlatos bejegyzések olvashatók. A családkönyvet végül Thirring Gusztáv fia, Thirring Lajos zárja le, fejet hajtva apja hatalmas életműve előtt. Annyit kiemelnék, hogy aki a könyvet kézbe veszi, műfajilag ne naplóra gondoljon; az sokkal inkább krónikának tekinthető. Hiszen Thirring emlékeiből táplálkozva csak a fontosabb családi történéseket jegyezte le, azt is jobbára tömören. Végül a kötetet függelék zárja, családi vonatkozású dokumentumokkal, Thirring Gusztáv politikai tevékenységével kapcsolatos forrásokkal és néhány levelével.

Az itt bemutatott könyvekről összességében megállapíthatjuk, hogy a levéltárak mind terjedelmi, mind tartalmi szempontból kiváló köteteket adtak ki az elmúlt években. Jelentőségük főként abban rejlik, hogy ezek nemcsak a tudományos kutatókat célozzák meg, hanem több munka az érdeklődő közönség számára is érdekes és hasznos lehet. A megjelent tanulmányok, forráskiadások gazdagítják a város és a régió történetére vonatkozó ismereteinket.

154