Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai
Nemesné Matus Zsanett szilsárkányi jegyzői állásáról; ezután Győrbe költöztek, majd a családfő 1941. február 18-án meghalt. „Akkor is éppen ilyen tél volt, akkor is ilyen fehér volt a világ, és akkor a temető fehér takarójába fekete szakadás tátongott, és az a fekete mélység egy darabot a szívemből elnyelt” - írta fia, az ifjú Hárs 1944. február 18-án. Hárs Ottó az évben fejezte be tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Fém- és Textilipari Szakiskolában. 1944. január 3. és 1943. január 6. között írt naplójában saját napjai mellett a várost ért légitámadásokat is megörökítette. Feljegyzéseiből kiderül, hogy Hárs ekkor még iskolába jár és kiváló tornász. Tanulmányairól, osztálytársairól, barátairól gyakran beszámol, de ezen élményei mellett életében meghatározó szerepet játszanak a háborús történések is, amelyek okairól gyakorta elmélázik. „Azt szoktuk mondani, történelmi időket élünk. Valószínűleg, máskor is ezt mondták az emberek és ezután is ezt fogják mondani. Ezt a mondatot éppúgy elkoptatta az emberiség néhány százezer év alatt, mint ezt a sóhajtást: azok a régi szép idők! Az emberiség — nem hiába egyes emberekből tevődik össze - hiú és szereti magát sajnáltatni. Ezek után elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy minden jelen idő történelmi idő, és minden múlt idő régi jó idő” - írta 1944. március 19-én, még a Győrt ért bombázást megelőzően. Majd 1944. április 13-án: „Még élek ... Átéltem az első terrorbombatámadást.” Ettől kezdve megváltozik a hangnem. Látja a menekülő embereket, állandó készültségben vannak, hallgatják a rádióban a riadóztatást, leventeként ott segít, ahol kell, és megtanulnak együtt élni a körülöttük lévő borzalmakkal. Majd Hárs Ottó 1945. január 6-án leventevonattal Németországba utazott, ahol szintén romokat takarítottak el. Mikor azt a hírt kapta, hogy harcba akarják vinni, 1945. március 20-án tíz társával megszökött. De elkapták őket, fogságba esett, a Szovjetunióba került, ahonnan 1948. augusztusban tért haza. Hárs légitámadásokról lejegyzett emlékeit kiegészíti egyrészt a bevezető tanulmány, melyben részletesen olvashatunk a Győr elleni amerikai légitámadások történetéről; valamint a melléklet, melyben a témával kapcsolatos levéltári források kaptak helyet. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a Győri Egyházmegyei Levéltár, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum és a Soproni Múzeum összefogásával 2021-ben jelent meg az Arrabona — Regionális Tudományos Évkönyv 2020. évi 58. száma. Ebben egymástól merőben eltérő, de mindkét esetben régi kutatásokhoz kapcsolódó, azokat továbbgondoló blokk jelenik meg. Az elsőben a pályatársak a Győr régészeti kutatásában megkerülhetetlen munkássággal bíró László Csabát köszöntik 70. születésnapja alkalmából. László Csaba munkáját mindig a precízség és gyakorlatiasság jellemezte. Közismert kedvessége, barátságossága és jó kapcsolatteremtő képessége miatt a mai napig nagy tekintélynek örvend a műemlékesek körében. A László Csabát köszöntő, elsősorban régészeti (pl. Feld István: A magyaróvári vár kutatásának kérdései, Lővei Pál: Győr és környéke bélyeges tégláiról), illetve művészettörténeti tanulmányok (pl. Németh Katalin: Gondolatok a Pannonhalmi Bazilika belső felújításáról, Gál Tibor: A rábaszentmiklósi római katolikus templom helyreállítása 1995— 2000) részben a közösen végzett munkák, részben pedig új kutatások eredményeit mutatják be, erősen kapcsolódnak Győr városához és szűkebb környezetéhez. A második, Zűrzavaros évek 1919—1921 munkacímet viselő tematikus részbe a trianoni békediktátum következményeit bemutató írások kerültek. Ezekből Soós Viktor Attilának, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjának köszönhetően megismerhetjük a régió történetét 150
