Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai

Levéltári kiadványok bemutatása Zoltán Péter a levéltárban őrzött értékes dokumentumokra kívánják felhívni a figyelmet. A 22 céhes kiváltságlevél közül ebben a kötetben négyet ismertetnek meg az olvasóval: az egyik a német vargák 1582-ben kiadott, majd 1665-ben és 1852-ben kiegészített céhle­vele. A másik a fazekasok 1634-es kiváltságlevele, melyet 1636-ban, 1651-ben, 1688-ban és 1738-ban erősítettek meg. A harmadik a süveggyártókhoz kapcsolódik, akik 1649-ben kapták meg artikulusaikat. Végül az olvasó a magyar takácscéh 1694-es kiváltságlevelét is­merheti meg, melyet a magyar takácsok a német takácsoktól való különválásukkor kaptak. Ezt a szabályzatot 1703-ban, 1735-ben és 1745-ben egészítették ki. A kötet klasszikus fel­építésű: elsőként kiváló összefoglalót kapunk a győri céhekkel foglalkozó tanulmányokról, majd megismerkedhetünk a középkori és kora újkori történetükkel és szervezetükkel, végül szóba kerülnek a kiváltságlevelekben előforduló fogalmi magyarázatok, kitérve a céhpri­vilégiumokban felmerülő pénznemekre, valamint a súly-, űr- és hosszmértékekre is. Ezt követi a forráskiadás rész bilingvis módon, ami a kevésbé szakavatott kutatók és olvasók számára nagy segítséget nyújt. Oláh András Pál, valamint Bagi Zoltán Péter, Vajk Borbála és Kovács László mun­kájának köszönhető a 2022-ben megjelent Egy átballagó vándor, valamint a Bagi Zoltán Péter, Vajk Borbála és Kovács László neve alatt jegyzett Ferdinand Graf von Hardegg című kötet, melyek szintén a városi levéltár „műhelyében” születtek. Kiadásukban azonban nagy szerepe volt a Civilek Győrért Egyesületnek, hiszen az utóbbi gondozásában jelentek meg. Hardeggel időben a 16. század végére repülünk vissza. Tudjuk róla, hogy 1591 októbe­rében lett a győri vár főkapitánya, és a várat 1594. szeptember 29-én hosszú ostrom után, a császári fősereg visszavonulását követően átadta Szinán nagyvezér csapatainak. Kisvár­tatva letartóztatták, perbe fogták, és a halálos ítéletet 1595. június 16-án a bécsi Am Hof téren végrehajtották. Az elsősorban az Österreichische Nationalbibliothekben, valamint az Österreichisches Staatsarchivban őrzött forrásokra támaszkodó kötet Hardegg életét és pályafutását mutatja be 1593 szeptemberétől 1594. július 31-ig, a török sereg Győr alá tör­tént megérkezéséig. Egy rövid összefoglalóban megismerhetjük Hardegget, mint a császári sereg főparancsnokát; majd ezt követően a bécsi levéltárból 32 forrást, valamint 55 hírt a Fuggerek által 1568 és 1605 között vezetett FuggerzeitungbéA. A közölt források között vannak levelek is, melyeket Hardegg intézett Ernő főherceghez, vagy Mátyás főherceghez, beszámolva a parancsnoksága alá tartozó seregről. De olvashatunk például egy jelentést a székesfehérvári/pákozdi csatáról is. A forráskiadás rész után történetírók munkáiból talál­hatók a korszakra vonatkozó szemelvények. így pl. Istvánffy Miklóstól, aki résztvevőként beszámolt a pákozdi csatáról. A kötet végén egy glosszárium is helyet kapott, mely nagyban segíti a témában kevésbé jártas olvasókat. Az Egy átballagó vándor — Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapja­iról című kötet Oláh András Pál hadtörténeti tanulmánya mellett Bagi Zoltán Péter és Vajk Borbála szerkesztési munkálatainak köszönhetően született meg. Elsőként röviden meg­tudhatjuk, ki is a könyv főszereplője. Hárs édesanyja, Molnár Julianna 1900. január 1-jén született Egyeden; édesapja pedig 1897-ben Fertőszentmiklóson Holper néven, amit 1925 előtt segédjegyzőként Hársra magyarosított. Az apa harcolt az első világháborúban Isonzó­nál, ahol súlyos vesebetegséget szedett össze, és emiatt kénytelen volt 1936-ban lemondani 149

Next

/
Thumbnails
Contents