Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Forrásközlések - Forrásközlések Bagi Zoltán Péter - Szovák Márton: Ruggerio Fabbarini leírása Győr 1594. évi ostromáról
BAGI ZOLTÁN PÉTER - SZOVÁK MÁRTON gatási területen.55 Alkalmazására a korabeli magyar nyelvben Wathay Ferenc önéletírásában találunk példát, aki kétszer is említi ezt a kifejezést. Elsőként éppen az 1594. évi események bemutatásánál jegyezte meg, hogy Hardegg, mint a királképe a városból kirendelte a katonaságot, azaz a lovasokat a Duna átkelőinek védelmére. A második alkalommal pedig az 1602 és 1606 között56 a győri Ormiként szolgáló Ruprecht von Eggenberggel kapcsolatban használta a fogalmat, győri királképének nevezve.57 Mindezek alapján úgy vélem, mivel a kortársak ezt a szót is - mely mellett a kapitány és a főkapitány szavak is előfordultak - használták a Győrbe rendelt hadak parancsnokának megnevezésére, így a Fabbarini által leírt governatore fordítására alkalmasabb volna a királyképe kifejezés. Fabbarini három alkalommal is használja a maestro di campo, illetve a maestro di campo generale szavakat a győri események leírásánál. Mint már említettem, e tisztség viselői egyegy, a spanyol király szolgálatába szegődött spanyol és itáliai zsoldosokból álló terciók felett parancsnokoltak. A szerző ennek megfelelően a Győrbe rendelt itáliai gyalogosok vezetőjét, Ferrante Rossit természetesen maestro di camponak nevezte. Emellett egyszer maestro di campo generáléként, egyszer pedig maestro di campòként említi meg Kari burgaui őrgrófot. A Tirolt kormányzó Habsburg Ferdinánd főherceg morganatikus házasságából származó hadfi feladata kiterjedt a had teljes körű irányítására. A tisztség betöltője szabta meg a hadművelet egészét az ellátástól, a hadbíróságon át egészen a hadrend kialakításáig. így rátermettségétől függött egy-egy hadjárat sikere.58 A német nyelvű forrásokban ezt a tisztséget Obrist-Feldmarschallnak nevezték, míg olaszul maestro di campo generálénak. Fabbarini írásában tehát összekeveredik a két tisztség. A szerző egy tisztségelnevezést nem fordított le, hanem az eredeti német alakjában írta le. Ez érthető, hiszen a fogalmat a mai magyar nyelvre sem lehet átültetni, bár kísérlet történt rá. Érdemesebb inkább jelentését körülírni, még ha ez bonyolultabbnak is tűnik. A Feldobristvagy General Feldobrist, azaz a Habsburg Birodalom legfőbb hadura maga II. Rudolf német-római császár és magyar király volt. Ám mivel a rendek és a pápa unszolására és sürgetésére sem kívánt személyesen hadba szállni, így maga helyett az uralkodó család egyik tagját nevezte ki, akinek hatásköre a hadügy egész területének irányítására kiterjedt. Ez a személy 1594-ben Mátyás főherceg volt, akit Fabbarini is megemlített.59 Ugyanakkor a felső-magyarországi hadügyet királyképeként irányító személy, 1594-ben, a már említett Teuffenbach, szintén Feldobrist vagy Generalobrist titulust viselte. Különbség közte és a főherceg között annyi volt, hogy előbbi egy jól és pontosan meghatározott területen, Felső-Magyarországon (in Oberungarn) képviselte az uralkodót.60 Végezetül szót kell ejtenünk egy, a szövegben több alkalommal előforduló kifejezésről, a svadronról. A szó a latin quadra szóból származott, amely az olasz nyelv (.squadrone) közvetítésével jutott el az európai nyelvekbe. Jelentése négyzet vagy nagy négyzet és egy lovassági 55 Pálffy 1996. 198. 56 Pálffy 1997. 277. 57 Wathay 1976. 152. 58 Bagi 2011. 65-73. 59 Bagi 2011. 60-61. 60 Pálffy 1997. 272. 138
