Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Érvek, viták a medvei Duna-híd létesítése és az 1938. évi közigazgatási változások kapcsán
Borbély Tamás Érvek, viták a medvei Duna-híd létesítése és az 1938. évi KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSOK KAPCSÁN 1938-ban, az első bécsi döntést követően a visszacsatolt volt csehszlovákiai területeken katonai közigazgatás volt érvényben. Ennek életbelépésével hat héten keresztül a honvédségre hárult a két állam politikai berendezkedése és jogrendszere közötti különbségek ideiglenes áthidalása.1 Az átmenetinek számító időszakban — amíg nem szabályozták az új közigazgatási beosztásokat - lobbiharc bontakozott ki a kérdéses területek közigazgatási beosztása kapcsán, térségünkben elsősorban Győr és Magyaróvár között. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a két város — és a kényszerből egybeforrasztott, ám történelmileg különálló vármegye — közötti ellentét a visszatért területek „száraz lábbal történő” megközelítése kapcsán csúcsosodik ki. Az első bécsi döntés kihirdetése pillanatában ugyanis világos volt, hogy a Dunán szükséges legalább egy hidat létesíteni, mivel Pozsony és Komárom között nem létezett átkelési lehetőség a folyón. Pozsony ráadásul a Csehszlovák állam része maradt, így a komáromi híd számított az egyetlen kapocsnak a Dunántúl és a Felvidék között. A létesítendő híd szimbolikus erővel bírt 18 évvel az országot lesújtó trianoni döntést, majd a részleges revíziót követően. A helyszín kijelöléséről 1938 novemberében még nem döntöttek, csupán tervek léteztek. Magyaróváron és Győrött is tudták, a híd helyének meghatározása feltehetően a közigazgatási rendezést is befolyásolni fogja, így nem csupán a gazdasági érdekeltségek, hanem a politikai jelentősége miatt sem szabad hagyni, hogy a tervezett létesítmény a vetélytárs vonzáskörébe kerüljön. Ez az érdekellentét vezetett a nagy Dunahídháború kirobbanásához. A Magyar Waggon- és Gépgyár kiadványa2 1943-ban — öt év távlatából — így foglalta össze az 1938-as helyzetet: „A magyar kormány a Felvidék visszatérésekor nyomban tanulmányozni kezdte, hogy a visszakerült Csallóköz és szomszédos területei miként köthetők be az ország közlekedési hálózatába. Az ősi kapcsolatok Győr és Magyaróvár felé mutattak és így került szóba a Győr magasságában fekvő medvei és a Magyaróvár magasságában fekvő doborgazi híd terve. E két helyen kelt át honvédségünk is a Dunán 1938. november első napjaiban. Az újonnan visszakerült területeknek a meglévő forgalmi hálózatba való bekötése igen fontos és sürgősen megoldandó feladat volt.”3 A híd kijelölésére tehát két helyszín adódott: a győriek a Medvénél létesítendő mellett törtek lándzsát, míg Magyaróvár érdekében egy doborgazi vagy egy tőle alig tíz kilométerre 1 Bukovszky 2007. 54. 2 A medvei Duna-híd. 3 A medvei Duna-híd. 1-2. 89