Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
A „MUSKATIROSSOK VÁROSSÁ” a nemzetközi jelenségek helyi adaptálását tükrözik.100 A létszámnövekedés abban figyelhető meg, hogy a lajstromok szerint hozzávetőlegesen száz főt tett ki a - minden bizonnyal a gartaiakat is magában foglaló - kapuvári hajdúk száma, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a két településen majdnem minden család fegyverforgató volt. Ismeretes az is, hogy amikor 1683 őszén, a visszafoglaló háborúk kezdetén a megyék vonakodtak hadakat kiállítani, az új birtokos, Esterházy Pál nádor gyűjtött saját hadat, és a megye helyett Kapuvár magánserege szállt hadba, amint az 1687-ben is megtörtént.101 Vagyis a korábbi szedett-vedett, ideiglenesen egybetoborzott hadak egyre hivatásszerűbbé, regulárissá váltak, és nemcsak a vár védelmét látták el őrségként, hanem háborúba is vonultak. A fenntartójához hű, lojális állandó hadsereg megszilárdításának szándéka regionális és országos törekvés volt, mind a Habsburg-udvar, mind a rendek részéről. A magánföldesurak közül Nádasdy (III.) Ferenc kiváltságai a kapuvári tartományban sem voltak egyediek. Már apja, Nádasdy Pál katonai szolgálat fejében adott mentességeket az újratelepített [Rába-]Tamásinak 1630. június 18-án, amit 1672. augusztus 14-én I. Lipót magyar király is megerősített.102 Ugyancsak I. Lipót, majd a kapuvári birtokot megszerző Esterházy Pál adományozott hajdúszabadságot Kapuvárnak is az 1670-80-as években, és korábban hasonló folyamatok kezdődtek el a vártartomány Győrhöz közeli rábaközi részén is, különösen Bodonhelyen és Szilben.103 A Nádasdyak több vára, vártartománya esetében megfigyelhető hasonló modernizációs kísérlet, amikor a kiváltságokat katonai kötelezettséghez kötötte a földesúr: „A Nádasdy család a fegyveres szolgálat fejében Sárvár, Kapuvár és Devecser lakosságát, valamint Vas és Sopron vármegyei birtokain élő jobbágyaik egy részét mentesítették a földesúri szolgálat alól.”104 Ezek a tendenciák nem álltak meg a Nádasdy-tartományok határainál, mivel a Zrínyi-birtokokon, Széchenyi György püspökségi birtokain (Tapolca, Tüskevár) és a Batthyány-birtokokon a 17. század folyamán úgyszintén az állandó földesúri magánhaderő létrehozásának kísérlete figyelhető meg, melynek során Körmenden az egyik legnagyobb dunántúli hajdúváros alakult ki.105 Egybehangzik ezzel Czigány István megállapítása, miszerint „a XVII. század első felének egyik legjelentősebb hadügyi változását, ha úgy tetszik fordulatát a földesúri magánkatonaság megerősödése és határvédelembe való fokozottabb bekapcsolódása jelentette. [...] A földesúri magánhaderő fenntartása alapvetően az uradalmi gazdaság által megtermelt javak elfogyasztásán, a katonai szolgálat pénzbeli, természetbeni honorálásán és a különböző személyi vagy kollektív kedvezmények biztosításán nyugodott”.106 Nádasdy 1664-ben az Udvari Haditanácsnak magyar és német fegyveresekből álló haderő felállítására tett javaslatot, és figyelembe véve, hogy Zrínyi Miklós Az török áfium ellen való orvosság (1661) című hadtudományi értekezésében szintén ezt szorgalmazta, törekvéseik egybevágnak. A fentieket mérlegre téve, Garta muskétástelepének alapítása és kollektív privilégiumai a hadügyi „forradalom” (valójában: reformfolyamat) szélesebb tendenciájába illeszkednek, melynek magánföldesúri vetületei azonban alaposabb kutatásra várnak. 100 Gerencsér 2020. 224-225., 225-226.; 5^12020. 124-126. 101 Varga]. 2017. 213. Soós [1941] 187. 102 Az 1630. évi diploma közlése: Rácz 1969. 64. A megerősítő levél közlése: Gerencsér 2020. 220-221. 103 Gerencsér 2020. 201-203., 199. A kapuváriak 1684. évi kiváltságlevelének közlése: uo. 223-224. 104 Czigány 2020b. 230. 105 Czigány 2004. 86-88. Czigány 2020b. 230. 106 Czigány 2004. 94. 27
