Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
GERENCSÉR PÉTER Összefoglalás A Rábaköz nyugati peremén, Kapuvár tőszomszédságában fekvő Garta létét 1663. évi születése óta meghatározta a honvédelmi szerep. Alapítása egyértelműen a magánhadsereg megteremtésének szándékát célozta, Nádasdy (III.) Ferenc saját birtokainak a védelmét igyekezett ilyenformán biztosítani. A lakosság militarizálódása nemcsak az egykorú források azon megjegyzéseiből következik, melyek Gartát a „muskétások városának” és a „veterán muskétások” lakhelyének nevezik, hanem az 1663. évi alapítólevél és a további (1670-ben ismét Nádasdy, 1674-ben I. Lipót magyar király által kiadott) kiváltságlevelek azon feltételeiből is, melyek az adómentességeket hadi szolgálatok teljesítéséhez kötötték. Másrészt azonban a kollektív privilégiumokkal a föld szűkösségét is igyekeztek kompenzálni, azaz a kiváltságleveleknek nemcsak hadügyi, hanem gazdasági okai is voltak. Bár a 17. században Garta muskétás gyalogosai között szinte kizárólag német származásúakat találunk, a településnévnek nincsen köze a német fegyveresekhez, mivel a Garta név már a falu alapítása előtt létezett, és halászóvizet jelentett. Az alapítólevél kapuvári muskétások kitelepülését irányozta elő, akik döntően magyarok voltak. Voltaképpen magánföldesúri hajdútelepítés történt, amelyre számos analóg példát találunk a dunántúli főúri birtokokon. A német muskétás gyalogosok letelepítése utólagos fejlemény, amely alighanem összefügg az 1670-es évekbeli fokozódó germanizálódással, a rebellis törekvések letörésének szándékával és a protestánsellenes intézkedésekkel, melynek során a pozsonyi vértörvényszék ítéletei nyomán Kapuváron hét református prédikátort börtönöztek be. Nem véletlen, hogy ebben az évtizedben Garta lakossága teljesen elnémetesedett. Nem sikerült azonban megnyugtató válasszal szolgálni arra a kérdésre, hogy ezek a német fegyverforgatók milyen megfontolásból távoztak Gartáról; ugyanakkor tény, hogy néhány évtized alatt teljes lakosságcsere ment végbe, a németeket magyarok váltották fel. A jövőbeni forrásfeltárás feladata lesz válaszokat szolgáltatni a németek eltűnésére és — amennyiben ezt a kútfők lehetővé teszik - feltárni a gartai hajdúk szerepét az oszmánellenes háborúk során, különös tekintettel a hadügyi reformok hazai analógiáira. További kutatást igényel az is, hogy az alapítás mennyiben függ össze az 1663-ban meginduló oszmán háborúval, a németek érkezése pedig a lipóti abszolutizmussal és Raimondo Montecuccoli kapuvári zálogbirtokával, illetve a Habsburg-ellenes tendenciákkal. Mindazonáltal az az eddigi eredményekből is kiviláglik, hogy a magánhadsereg megteremtésének szándéka voltaképpen elkésett kísérlet volt az oszmán haderő regionális feltartóztatására. A töröknek az ország területéről való kiűzését követően pedig már szükségtelenné vált a magánhadsereg és főként a kiváltságok további fenntartása, ami a 18. században véget nem érő konfliktusokhoz vezetett a földesúr és a korábbi jogaitól megfosztott lakosság között. 28
