Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
GERENCSÉR PÉTER ális vetületekénr a központosított pénzügyi intézmények és a modern adminisztráció létrejöttére.95 Minthogy a hadügyi átalakulás gartai vonatkozásainak részletes tárgyalása szétfeszítené a dolgozat kereteit, és a forrásfeltárás jelenlegi állapota sem teszi lehetővé a beható elemzést, itt csak az összefüggések és párhuzamok vázlatszerű jelzésére nyílik mód. Nádasdy (111.) Ferenc hadügyi „reformjai” meglátásom szerint az állandó készenlétben tartható földesúri haderő megteremtését célozták, amely sok tekintetben együtt haladt az európai tendenciákkal. Amíg azonban a hadseregek szervezése és ellátása egyre inkább állami szintre került, Nádasdy rábaközi átszervezései magánhadseregben gondolkodtak. Mindenhol akut problémát jelentett az államháztartást nagymértékben igénybe vevő, az adózás, a költségvetés modernizálására ösztönző hadsereg-finanszírozás, melyet Európa nyugati részén többnyire adóemelésekkel és kölcsönökkel oldottak meg. Gartán viszont eltérő modell megvalósulását látjuk: az őrszolgálatot nem zsolddal, hanem - mint arra az 1670-es második kiváltságlevél nyíltan utal — „bér nélkül állani kötelesek” a fegyverviselők. Itt a fizetetlenséget kollektív hajdúprivilégiumokkal ellentételezték, így kísérelték megoldani az ellátás financiális hátterét. A kapuvári tartományban a muskétások (hajdúk) előzményei azok a darabontok (várvédő gyalogosok) és darabonttartók voltak, akiket hadi szolgálatuk fejében átmenetileg és egyénileg mentesítettek adófizetési kötelezettségük alól.96 Ezekből alakult ki a helyi hajdúk társadalmi kategóriája, akiknek telkét már a kollektív szabadság alapján mentesítették az adófizetéstől, és ennek folytán azok nem jobbágyi, hanem örökletes hajdúhelynek voltak tekinthetők.97 A lőfegyverrel felszerelt gyalogság nemzetközileg is megnövekedett szerepének lokális dimenziója, hogy Gartát a „muskétások városának” titulálták, márpedig a még korszerűbb, könnyebb muskéta is nehéz puska, így ez a haderő csak gyalogosan szolgálhatott, nem pedig lovon. Maga Montecuccoli szorgalmazta e fegyvertípus használatát, mivel megfigyelése szerint a modern gyalogezredek „kétharmad részben muskétásokból” állnak.98 Az, hogy a kamarai kezelésben lévő kapuvári fiskális birtok 1670-től előnyben részesítette a megbízhatóbb német fegyverforgatókat, általános tendencia, ugyanúgy őket alkalmazták már a 16. században például Győr és Komárom erődjeinél, illetve a visszafoglaló háborúk után a déli katonai határőrvidéken. Amikor a császári sereg 1670-ben átvette a kapuvári várat, ott csak hat hajdút találtak, Sárvárról is eltávolították a Nádasdy-őrséget, de úgy tűnik, utóbb mégis mindkét helyen visszavették őket.99 A század végére Kapuváron szervezeti szinten is átalakulásokat detektálhatunk, már pusztán azáltal is, hogy az adminisztráció fejlődésével párhuzamosan írásban rögzítették a sereg névsorát. Az 1683. és 1687. évi kapuvári hajdúmustrák szerint a sereg hierarchikusan szerveződve tizedekbe volt beosztva, századot (zászlót) alkotva. Elükön tisztviselők (vajda, alvajda, strázsamester) álltak, jelvényeik, egyéni szimbólumaik (egyenruha, zászlótartó, dobos) megléte 95 A nemzetközi jelenségek rövid áttekintése: Czigány 2004. 21-54. Bugi 2012. 141-158. 96 Egy példa erre 1584-ből: MNL OL E 156 Fase. 56 No. 33. pag. 97-100. 97 „Szabadságaikat kifejező Magyarázó Levelek Melly nem tsak a Mastaniakra, hanem Gyermekeik Gyermekeikre Fi és Leány Agrul szóval az egész még utánnak következő Maradékikra, nemzetségekre terjed.” Gerencsér 2020. 219. 98 Montecuccoli 2019. 54. 99 Czigány 2004. 91. és uo. 110. jegyz. 26
