Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
A „MUSKATIROSSOK VÁROSSÁ’ nem lett volna idejük, ellenben a kollektív módon mentesített, szabadabb hajdúknak igen, akiknek nem kellett bajlódniuk az urasági földek megművelésével, így idejüket saját gazdaságaikra fordíthatták. Takács Lajos kutatásai szerint 1752-ben a 71 gartai család közül már 68-an, vagyis gyakorlatilag mindenki termelt dohányt a kertek végében.89 Takács az intenzív termelőmunka kényszerét éppen a földhiánnyal hozta összefüggésbe, hozzátéve, hogy a gartaiak „a kerteken kívül is jelentős mértékben termesztettek dohányt, mégpedig a szűk szántóföldeken”.90 Nem önellátásra termelték, hanem értékesítendő áruként, amelynek bevételéből vásároltak maguknak élelmet. Ehhez segítséget nyújtott, hogy Garta fontos kereskedelmi főút mellett feküdt, ráadásul lakói vámmentességgel rendelkeztek, így szabadabban tudták terményeiket Sopronba, Bécsbe és az 1724-ben alapított ausztriai dohánygyárba, Hainburgba szállítani.91 Könnyen elképzelhető, hogy a dohánytermesztést is az idegen földről származó német seregek honosították meg, mivel tudjuk, hogy a fegyveres konfliktusok - különösen a harmincéves háború — kedveztek a dohányzás elterjedésének Európában. Az új szokás Nyugat-Magyarországot a német területek felől kiindulva hódította meg.92 Vagyis éppúgy, ahogyan az 1676—77-től a németek révén meginduló, már említett gartai sörfőzésnek (braxatoria) etnikai oka lehetett (a sörfogyasztó németek igényeinek kielégítése a borfogyasztó magyarokkal szemben),93 úgy a német bevándorlók katalizálhatták a dohányültetvények elterjedését is. Végezetül a negyedik tényező a megélhetés megteremtésére a futó mesterség, vagyis az volt, hogy Garta lakossága napszámos vagy iparos munkával (ács, kőműves, téglavető, segédmunka) kompenzálta a földhiányt, aminek következtében a település már a 18. században a megye legnagyobb iparosfalujává vált.94 Látható tehát, milyen szorosan forrtak egybe Garta társadalmi, agrártörténeti, kereskedelmi és etnikai jelenségei. A speciális földhasználat alapfeltételei a kollektív hajdúprivilégiumokban gyökereznek, melyeket a kényszer szült mind a magánföldesúr Nádasdy, mind a Magyar Kamara részéről: az adománylevelekben biztosított mentességek vetették meg a hajdúk megélhetésének alapját. A HADÜGYI FORRADALOM LOKÁLIS DIMENZIÓI Ez utóbbi összefüggésben is szükséges röviden foglalkozni a hadügyi forradalom néven ismert komplex átalakulási folyamattal, mivel a Gartán megfigyelhető 17. századi trendek ebbe a szélesebb nemzetközi és hazai kontextusba ágyazhatok. A Michael Roberts által 1956-ban megalkotott, majd az ő állításait felülvizsgáló Geoffrey Parker által 1988-ban katalizált hadügyi forradalom fogalma egyaránt vonatkozik a tűzfegyverek jelentőségének növekedésére, a várépítészet ezzel összefüggő átalakulására, a hadseregek létszámának gyarapodására, a hadszervezés és taktika megváltozására, valamint ezek financi89 Takács 1964. 18. 90 Takács 1964. 219. 91 Takács 1964. 14-15., 39., 383-385. 92 Takács 1964. 10. Varga 2015. 399. 93 MNL OL E 156 Fase. 68. No. 56. pag. 1„ 3. 94 Csiszár 2001. 15. 25
