Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
GERENCSÉR PÉTER ső utcává alakult (Harmath-udvar, Kocsi-udvar, Hoffer-udvar, Odor-udvar, Gerencsér-udvar stb.).85 Ehhez hasonló a burgenlandi Mörbisch (Fertőmeggyes) németül „Hofgasse”-nek, magyarul udvarköznek nevezett településrendje, ahol az egyik oldalon a Lajta-hegység, valamint a lábainál a megélhetést nyújtó szőlőskertek, a túloldalon pedig a Fertő mocsárrá terebélyesedő vize akadályozta meg a házhelyek számának bővítését. Innen érthető meg a privilégiumok adományozásának gazdasági vetülete. Mivel Nádasdy (III.) Ferenc nem tudott a szükségből hajdúvá váló kapuvári, majd részint Gartára kitelepülő fegyverforgatóinak földet biztosítani, adómentesítéssel igyekezett megteremti megélhetésük alapját. Várvédelmi kötelezettségük mellett csak évi három forintot kellett fizetniük, cserébe maguknak kellett gondoskodniuk kenyerükről. A hadi privilégiumok tehát összefüggtek az oszmánellenes háborúkkal, de nem csak honvédelmi megfontolások álltak az intézkedés mögött, az adómentesség külsőségek hiányában gazdasági kényszer is volt. Kapuvár környékén a 17. század második felében vett lendületet a földirtás, a mocsarakat pedig a 18. század végétől kezdték lecsapolni, ami együttesen a termőföld növeléséhez csak utóbb vezetett. A 17. századi Gartának a kései alapítás miatt nem voltak földjei, vagyis azért, mert utólagosan pedig ékelődött be Kapuvár és Babót közé, így csak a szomszédok rovására tudott volna terjeszkedni, amit viszont a hasonló problémákkal küszködő Babót és Kapuvár értelemszerűen nehezményezett. Szántóföld hiányában a gartaiak négy stratégiát dolgoztak ki egzisztenciájuk biztosítása érdekében. Ezek közül az egyik az volt, hogy igénybe vették a szomszédos falvak földjeit, erdeit, legelőit, halastavait, amint azt fentebb már érintettem. Lényegében extraneusként (külbirtokosként) használták azokat. A másik kísérlet anyagi alapjuk megteremtésére a gyümölcstermesztés volt, melynek bőségére nemcsak az 1735-ös összeírás utal („a midőn a gyümölcsnek Termése vagyon, alkalmasint akinek egy kis kertye Háza után, vagy azon kívül is vagy Gartaj, vagy Kapuvárj Határban Irtás Kertye vagyon Esztendőbeli kenyerét könnyen megh keresi”),86 hanem Bél Mátyás vármegyei leírása is („Garta hasonlóan jó gyümölcsterméssel dicsekedhet. Bizony nem ritkán oly nagy bőségben van alma meg szilva, hogy a disznóknak vetik takarmányul.”).87 A harmadik - és legjelentősebb - módszer a dohánykertészetek kialakulása volt, melynek feltételeit a privilégiumok teremtették meg. Fontos azonban ismételten hangsúlyozni, hogy mivel a dohánytermesztésre csak a 18. század elejétől rendelkezünk megbízható adatokkal, Garta nevének eredete nem függhet össze a (dohány)kertészettel. Az 1735-ös conscriptio szerint ennek gazdasági súlyát abban látta, hogyha a lakosság a gyümölcstermesztéssel vagy „az dohány kereskedéssel kenyerét nem keresi, nem is élhetne”.88 A dohányültetvények csak megfelelő földrajzi, társadalmi és kereskedelmi feltételek mellett jöhettek létre, melyek mindegyike szerencsés módon találkozott Gartán. Minthogy a gartaiaknak kevés földjük volt, azt intenzíven kellett hasznosítani, hogy a megélhetéshez elegendő jövedelmet nyújthasson. Ezt gabonatermesztéssel nem, viszont dohánykertekkel meg lehetett valósítani, ráadásul a jó minőségű termőföld is adott volt a térségben. Tekintve azonban, hogy a dohány munkaigényes kapásnövény, mely sok törődést, gondozást igényel; a jobbágyoknak a robotoltatás miatt erre 85 Soós [1941] 197. A gartai háztípushoz: Timaffy 1991. 125. Csiszár 2001. 14. Horváth 2008. 17. 86 MNL OL P 108. Repositorium 14. Fase. D. No. 130. pag. 140. 87 Bél 2006. 167. 88 MNL OL P 108. Repositorium 14. Fase. D. No. 130. pag. 140. 24
