Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán

GERENCSÉR PÉTER

Az ÚJ NÉMET KOLÓNIA

A második kiváltságlevél kiadása után néhány hónappal, 1670. szeptember 3-án hűtlensége miatt Pottendorfban elfogták Nádasdy (III.) Ferencet, majd 1671. április 30-án kivégezték, kapuvári birtokát pedig elkobozták, és kincstári kezelésbe adták.27

Immár fiskális birtokként szólt Gartáról (Gärtte) az 1672. évi latin nyelvű kivonat, amely Nádasdy által letelepített „veterán muskétásokat” {Veteranos Musquetarios) említ.28 29 Az exctractus német változata szintén ezt a formát alkalmazza {alten Musquetieren).v> Bár a megfogalmazásmód félrevezető lehet, ezen nem kiszolgált, öreg muskétásokat kell érteni, mint inkább már régóta szolgáló fegyverest, már csak annál fogva is, mivel kiöregedett fegyveresként nem lettek volna hadi feladatokra kötelezhetők. Garta benépesülése az 1670-es évek első éveiben még folyamatban volt, összesen 17 házikót (domuncula) számoltak össze, amelyeknek lakói mindannyian megfizették az évi három forintos censust, így összesen 51 forint folyt be a kamara kasszájába. Ugyanakkor azt, hogy a betelepülés folyamata még nem zárult le, mutatja az összeíró azon megjegyzése, hogy két másik funduson építkeznek, de további legalább 10 házhelyen építkezhetnének.

A földesúri kiváltságokat azonban érvényben hagyták a fiskális korszakban is, sőt továbbiakkal egészítették ki, ami annak a bizonyítéka, hogy a gartai haderő fontos honvédelmi szerepet játszott nemcsak a magánföldesúri, hanem az állami elképzelésekben is. Nádasdy második privilégiumlevele után három évvel I. Lipót magyar király újabb okmányt bocsátott ki. Ez az 1674. június 3-án kelt lipóti megerősítő oklevél elmondja, hogy Garta lakói, akik Kapuvár vára mellett puszta helyre telepedtek le {incolarum nova possessionis Gartai in deserto quodam prope Arcem Kapuvár situato), az országhatárig teljes vámmentességet élveznek {ab omni Telonio ad Fluvium Laitha immunes).30 Ez a kitétel még nem szerepelt az 1663. évi és az 1670. évi oklevélben, vagyis nem pusztán a földesúri adomány új birtokos általi, uralkodói megerősítéséről van szó, hanem egyszersmind a privilégium kibővítéséről. Ezáltal a földesúri adómentességen túlmenően a helybeliek olyan kereskedelmi privilégiumokat kaptak, melyek túlmutattak a vártartomány területén és jogi illetékességén. Azt, hogy a vámmentesség későbbi adomány, ugyancsak a már említett 1680. évi urbárium teszi világossá, amely elmondja, hogy az 1674-ben immár a Magyar Kamara kezelésében álló Gartán tovább szélesítették a mentességek körét, sőt az 1670-es második adománylevélben említett, évente fizetett három forintos adót is mérsékelték.31 Ugyanabban az iratban egy későbbi, minden bizonnyal már 18. századi, talán az úrbérrendezéshez kapcsolódó betoldás az elmondottakhoz hozzátette azt az 1663. évben már meglévő szabadságot, miszerint ,,[e]zen hellységnek Lakosi ekkoráigh semminemő Robotot nem prestáltanak [teljesítenek]”. Minthogy a kapuvári tartományt utóbb birtokló

27 Pauler 1876. 144.

28 MNL OL E 156 Fase. 12. No. 42. (1672) pag. 792.

29 MNL OL E 156 Fase. 12. No. 44. pag. 80.

30 RMGYGB Leltározatlan, No. 8. 13. 30. RMGY GB TD No. 2001.1.41.; MNL P 108 Repositorium 14. Fase. D. No. 114.

31 „In Anno 1674ben pedig az Nemes Kamara az három forintot egy tallérra relaxalta [csökkentette], adván nekik azon kivűl Szabadságot Magyar Országban az vámoktul.” MNL OL P 108 Repositorium 65. Fase. 9. Az 1680. évi kapuvári urbárium, pag. 114.

14