Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Forrásközlések - Forrásközlések Bagi Zoltán Péter - Szovák Márton: Ruggerio Fabbarini leírása Győr 1594. évi ostromáról

Bagi Zoltán Péter.' - Szovák Márton

Ruggerio Fabbarini leírása Győr 1594. évi ostromáról

Lengyel Alfréd az 1959-ben a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain megjelent Győr eleste és visszavétele a valóság tükrében című tanulmányában a város 1594. évi ostromának eseményeit teljes egészében Michael Leo győri polgárnak a kalocsai főszékesegyház könyvtárában található Memorial Verzeichniss dissen Anfang, in und nach her die ganze Zeit über der Belegerung Raab, was sich darbai verlaujfen, bis zu ende derselben Eroberung ... usw. diáriuma alapján rekonstruálta. Feltételezése szerint a sáncmesterként dolgozó „szerző” javarészt saját szemével látta azon eseményeket, amelyeket 1594. július 5-től kezdődően jegyzett le, igaz, augusztus 15-ig igen hézagosán. „Elbeszélése” pedig egészen 1594. szeptember 30-ig tart.1 2 3

A Lengyel által közreadott naponkénti följegyzések lehetővé teszik a későbbi korok kutatói számára, hogy „alulnézetből”, az elbeszélő szemszögéből nyerjenek betekintést Győr 1594. évi ostromának mindennapjaiba. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a 16. század végének és a 17. század elejének magyarországi eseményeiről nagyon kevés elbeszélő forrás, azaz személyes visszaemlékezés vagy napló áll rendelkezésünkre. Eddigi ismereteink bővítésére adnak lehetőséget Ruggerio Fabbarini Guerra di Crovatia et Ungharia dall’anno 1592 all’anno 1595, vagyis Horvátország és Magyarország háborúi az 1592. évtől 1595-ig című munkájának a győri ostromra vonatkozó részei.

A szerző nevét a feledéstől Giovanni Nicolò Dogiioni és Cesare Campana 16. század végi történetírók mentették meg, akik Fabbarininek a győri eseményekről írt feljegyzései alapján állították össze történeti összefoglalóik vonatkozó részeit. Fabbarini önmagát úgy jellemezte, mint „tiszteletreméltó nemes, aki a háború dolgaiban (különösen azokban, amelyek az erődítéseket és egy hely védelmét illetik) igen járatos”,4 ezt Dogiioni változtatás nélkül emelte át saját művébe.5 Campana világtörténetében pedig így hivatkozik forrására: „[itáliai urak] méltó kíséretként maguk mellett bírtak sokakat, köztük [...] egy bresciai embert, Ruggier Fabarino nevűt, akinek sokkal tartozunk, mert szorgalmas törődésének köszönhetően igen hiteles és nagyon részletes tájékoztatásunk van mindarról, ami csak annak az ostromnak az elejétől a végéig említésre méltó”.6 Dogiioni és Campana Fabbarinire vonatkozó szövegrészeinek környezete erős hasonlóságot mutat, valószínű, hogy utóbbi világtörténetének összeállításához felhasznál1 A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Ügyszám: BO/00013/19/2.

2 A Vestigia Kutatócsoport a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K 128797 azonosító számú támogatásával működik. A szövegkiadás és a fordítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÜNKP-18-3TPPKE-23 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

3 Lengyel 1959. 167-221.

4 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, föl. 390r.

3 Dogiioni 1595. 159.

6 Campana 1596. 104.

129