Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Forrásközlések - Forrásközlések Bagi Zoltán Péter - Szovák Márton: Ruggerio Fabbarini leírása Győr 1594. évi ostromáról

BACI ZOLTÁN PÉTER - SZOVÁK MÁRTON

ta Dogiioni Magyarországról szóló művét. Ugyanakkor a forrás részletesebb ismertetése arra utal Campanánál, hogy az ő kezében is megfordult Fabbarini szövege. Utóbbi személyről más adat nem áll rendelkezésre.

Az 1592—1595-ös harcok ismertetését Fabbarini „hűen írta meg egyrészt eredetiből [ti. saját kútfejéből], másrészt hírneves kapitányok megbízható leveleiből, akik jelen voltak Horvátországban, Győrben és Erdélyben”.7 Az elbeszélést az 1592-es horvátországi harcokkal kezdi, nem vizsgálva mélységükben az okokat; pusztán azt leszögezve, hogy a szultánt megygyőzték tanácsadói a hadjárat fontosságáról. Leírja Bihács elfoglalását és az azt követő ellentámadási kísérleteket, kiemelve Zrínyi György hősiességét, majd Sziszek keresztény- és ismételten török kézre kerülését.8 Immár 1593-ból dióhéjban taglalja Veszprém és Palota elvesztét és Pálffy Miklós Christoph von Teuffenbach kassai Feldobristtal elért felső-magyarországi sikereit.9 Az 1594-es évet a forduló hadiszerencse eseményeinek — Esztergom sikertelen keresztény ostromának, Tata és Szentmárton elvesztésének — leírásával indítja,10 majd a győri küzdelmeket beszéli el.11 A szöveg terjedelméből és részletességéből világos, hogy Fabbarini írásának ez a része alapul személyes tapasztalaton. Győr elvesztése után a Komárom megtartásáért folyó küzdelmet részletezi még alaposabban,12 majd ismerteti Rudolf császár és Bátori Zsigmond prágai békekötését az egyezmény pontjait felsorolva, továbbá a következő évek keresztény koalíciós hadjáratainak előkészítő tárgyalásait. írását Bátori Zsigmond sikereinek összefoglalásával zárja.

A szöveg másolata13 a Vatikáni Apostoli Könyvtár egyik kéziratos gyűjteményes kötetében14 maradt fenn, amely a 16. század végi németalföldi és magyarországi háborúkra, illetve az 1576-os regensburgi birodalmi gyűlésre vonatkozó forrásokat tartalmaz. A szöveg nem teljesen ismeretlen a modern kutatás előtt, hiszen 1967-ben már sajtó alá rendezte Alberto Marani.15 Sajnálatos módon szövegkiadása több helyen nehezen értelmezhetőnek, esetenként hibásnak bizonyult, ami indokolja, hogy a függelékben a győri eseményekre vonatkozó szövegrészeknek16 a kézirat alapján készült, gondozott szövegét és magyar fordítását is közreadjuk. Előtte azonban érdemes kitérnünk négy olyan témára, amelyek a forrás pontosabb megértését szolgálják, illetve fontosságát és érdekességét érzékeltetik.

Győr 1594. évi ostroma

7 BAVMs. Urb. lat. 817, pars 2, föl. 414r.

8 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, foil. 385r-387v.

9 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, foil. 387v—388v.

10 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, foil. 388v-389v.

11 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, foil. 389v-408r.

12 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, foil. 708r-4llv.

13 Számos nehezen értelmezhető romlás és több lakúna van a szövegben, illetve Fabbarini neve is több romlott változatban olvasható, ezek alapján kizárhatjuk, hogy autográf szövegről lenne szó.

14 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, foil. 385r-4l4r.

Online elérés: https://digi.vatlib.it/mss/detail/Urb.lat.817.pt.2 (Utoljára letöltve: 2021. szeptember 25.)

15 Marani 1967.

16 BAV Ms. Urb. lat. 817, pars 2, foil. 388v-408r.

130