Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A 700 éves emlékmű című dombormű rövid története

A 700 ÉVES EMLÉKMŰ CÍMŰ DOMBORMŰ RÖVID TÖRTÉNETE egyetértett és hangsúlyozta, hozzászólását a jobbító szándék vezette. A vitában ezt követően Pernesz Gyula kért szót. Kifejtette, hogy szerinte a szobrászművész által megformáltak és a javaslatok között nem nagy a különbség. Szerinte az ökrök elhagyása azonban mindenképpen indokolt lenne, illetve a kézműveseket is ábrázolni kell. Pernesz a vaskakasra, az 1848-ra és az 1919-re tett javaslatokkal is egyetértett. Avita lezárásaként Farkas V. B. elnökhelyettes hangsúlyozta, Cziglényit kell azzal megbízni, hogy a megjegyzései és véleménye alapján a zsűri előtt képviselje a tanácsot. Emellett felkérték arra, hogy a következő V. B. ülésen számoljon be az ott elhangzottakról.39 Ezt a 47/1970. V. B. határozatban rögzítették is.40 A zsűrinél tett látogatást követően dr. Csernitzki V. B. elnök 1970. április 1-jén levéllel fordult Ormos Tiborhoz.41 Ebben a tanács állásfoglalását közölte az Országos Képző- és Ipar­­művészeti Lektorátus igazgatójával. Újra felsorolta mindazokat a pontokat, amelyeket Cziglé­­nyi előterjesztett március 25-én. Kérte Ormost, hogy „szíveskedjék további intézkedéseit fenti állásfoglalásunk figyelembe vételével megtenni”.42 Cziglényi a továbbiakban is nyomon követte a mű elkészítését. Az 1970. május 22-i végre­hajtó bizottsági ülésen arról számolt be, hogy Mikusnál járt és tapasztalta, hogy szépen halad a munka. A dombormű egy része már gipszbe volt öntve és előreláthatólag június 30. körül rendelkezésre tudja bocsátani a kivitelező vállalat számára. A határidő — jegyezte meg Cziglé­nyi - előrébb tolódott a várthoz képest. Beszámolójából az is kiviláglik, hogy a vitás kérdéseket egy kivételével sikerült rendezni. Er­ről Cziglényi a következőképpen nyilatkozott: „Az emlékműnél csak az 1919-et ábrázoló rész volt vitás, a Cziráky emlékműnél a munkások felvonulása. Itt a művész úgy oldotta meg, hogy 5-6 lépésben menetelő alakot tett oda, vállon hordott puskával és sapkával. Azt mondtuk, hogy ez politikai felvonulás és nem katonai, mert Győrött nem volt 19-ben katonai felvonulás. Ezen nyilatkozatra a szobrász az alakok fejéről a sapkákat levette és most úgy hat, hogy a mun­kások menetelnek fegyverrel a vállukon. A fegyverrel jelképezve azt, hogy 1919-ben a fegyver volt az, ami által a hatalom a munkásság kezébe került. Az eddig elkészített rész szép és hűen tükrözi az elképzeléseket ezért javasolja, hogy a Végrehajtó Bizottság hagyja jóvá.” A V. B. elnöke szerint ez a koncepció már teljesen megfelelő volt. Czigány azonban, bár elfogadta a többség jóváhagyását, nem értett vele egyet. Kifejtette, hogy „amikor a 700 éves évfordulóra készítünk emlékművet akkor az 1919-es győri események felett elsiklunk, így bár­melyik városban megfelelne így ez az emlékmű. Én - folytatta Czigány - ott voltam a Cziráky emlékműnél és tudom, hogy milyen volt a háttér, az annyira hozzátartozik Győrhöz, hogy fon­tos lenne ennek az ábrázolása. Véleménye az, nemcsak a maiaknak készíttetjük az emlékművet, hanem a jövő szempontjából is. Ez a véleménye, de függetlenül tőle a Végrehajtó Bizottság ha 35 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegy­zőkönyvei XXIII. 102. a. 75. k. 420—421. 40 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegy­zőkönyvei XXIII. 102. a. 75. k. 399. 41 A levélből másolatot kapott Mikus Sándor, Fátay Tamás és a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat igazgató­ja is. GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Titkárságának iratai XXIII. 503. 96. d. 7606-22/1970. 42 Uo. 123

Next

/
Thumbnails
Contents