Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A 700 éves emlékmű című dombormű rövid története
A 700 ÉVES EMLÉKMŰ CÍMŰ DOMBORMŰ RÖVID TÖRTÉNETE egyetértett és hangsúlyozta, hozzászólását a jobbító szándék vezette. A vitában ezt követően Pernesz Gyula kért szót. Kifejtette, hogy szerinte a szobrászművész által megformáltak és a javaslatok között nem nagy a különbség. Szerinte az ökrök elhagyása azonban mindenképpen indokolt lenne, illetve a kézműveseket is ábrázolni kell. Pernesz a vaskakasra, az 1848-ra és az 1919-re tett javaslatokkal is egyetértett. Avita lezárásaként Farkas V. B. elnökhelyettes hangsúlyozta, Cziglényit kell azzal megbízni, hogy a megjegyzései és véleménye alapján a zsűri előtt képviselje a tanácsot. Emellett felkérték arra, hogy a következő V. B. ülésen számoljon be az ott elhangzottakról.39 Ezt a 47/1970. V. B. határozatban rögzítették is.40 A zsűrinél tett látogatást követően dr. Csernitzki V. B. elnök 1970. április 1-jén levéllel fordult Ormos Tiborhoz.41 Ebben a tanács állásfoglalását közölte az Országos Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatójával. Újra felsorolta mindazokat a pontokat, amelyeket Cziglényi előterjesztett március 25-én. Kérte Ormost, hogy „szíveskedjék további intézkedéseit fenti állásfoglalásunk figyelembe vételével megtenni”.42 Cziglényi a továbbiakban is nyomon követte a mű elkészítését. Az 1970. május 22-i végrehajtó bizottsági ülésen arról számolt be, hogy Mikusnál járt és tapasztalta, hogy szépen halad a munka. A dombormű egy része már gipszbe volt öntve és előreláthatólag június 30. körül rendelkezésre tudja bocsátani a kivitelező vállalat számára. A határidő — jegyezte meg Cziglényi - előrébb tolódott a várthoz képest. Beszámolójából az is kiviláglik, hogy a vitás kérdéseket egy kivételével sikerült rendezni. Erről Cziglényi a következőképpen nyilatkozott: „Az emlékműnél csak az 1919-et ábrázoló rész volt vitás, a Cziráky emlékműnél a munkások felvonulása. Itt a művész úgy oldotta meg, hogy 5-6 lépésben menetelő alakot tett oda, vállon hordott puskával és sapkával. Azt mondtuk, hogy ez politikai felvonulás és nem katonai, mert Győrött nem volt 19-ben katonai felvonulás. Ezen nyilatkozatra a szobrász az alakok fejéről a sapkákat levette és most úgy hat, hogy a munkások menetelnek fegyverrel a vállukon. A fegyverrel jelképezve azt, hogy 1919-ben a fegyver volt az, ami által a hatalom a munkásság kezébe került. Az eddig elkészített rész szép és hűen tükrözi az elképzeléseket ezért javasolja, hogy a Végrehajtó Bizottság hagyja jóvá.” A V. B. elnöke szerint ez a koncepció már teljesen megfelelő volt. Czigány azonban, bár elfogadta a többség jóváhagyását, nem értett vele egyet. Kifejtette, hogy „amikor a 700 éves évfordulóra készítünk emlékművet akkor az 1919-es győri események felett elsiklunk, így bármelyik városban megfelelne így ez az emlékmű. Én - folytatta Czigány - ott voltam a Cziráky emlékműnél és tudom, hogy milyen volt a háttér, az annyira hozzátartozik Győrhöz, hogy fontos lenne ennek az ábrázolása. Véleménye az, nemcsak a maiaknak készíttetjük az emlékművet, hanem a jövő szempontjából is. Ez a véleménye, de függetlenül tőle a Végrehajtó Bizottság ha 35 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei XXIII. 102. a. 75. k. 420—421. 40 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei XXIII. 102. a. 75. k. 399. 41 A levélből másolatot kapott Mikus Sándor, Fátay Tamás és a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat igazgatója is. GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Titkárságának iratai XXIII. 503. 96. d. 7606-22/1970. 42 Uo. 123