Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A 700 éves emlékmű című dombormű rövid története

BACI ZOLTÁN PÉTER

Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Mikus művészi koncepciója és a városvezetés által eltervezettek között némi ellentét feszült a továbbiakban is, ahogyan ez az 1970. március 25-én tartott végrehajtó bizottsági ülésen ki is derült. A bejelentések között ugyanis azt olvashatjuk, hogy Cziglényi a 700 éves évfordulóra készülő dombormű kérdésével kapcsolatban bejelentette, hogy a következő napon, március 26-án a kijelölt zsűri elé kerül Mikus tervezete. O ezen az eseményen összesen kilenc pontból álló véleményezést kívánt előterjeszteni:

„1. Az emlékmű hossza 8 m. legyen, 80 cm. magasság mellett.

2. Az V. Istvánt ábrázoló részen érzékeltetni kell, hogy Győr azért kapta a kiváltság levelét, mert polgársága V. Istvánt győzelemre segítette II. Ottokár cseh király elleni csatában. Javasolja a harcból visszatért, felfegyverzett polgárság, esetleg az őket fogadó, fel nem fegyverzett kézművesek ábrázolását.

3. A győri vaskakast kéri a félholddal megörökíteni, a kettős kereszt nélkül.

4. 1848. márciusára utalást meg kellene örökíteni.

5. 1919. május 1-én a munkásság vonult fel a Cziráky emlékműhöz.

6. Az 1945. évi felszabadulási témával egyetértünk.

7. Az 1971.-et ábrázoló részt el kell hagyni.

8. A címert a két évszámmal feltétlenül ábrázolni kell.

9. Mérlegelve az esztétikai és gyakorlati szempontokat javasolja, hogy a V. B. úgy járuljon hozzá a ponthoz, hogy a medence ne a parapet falra, hanem attól mintegy 70 cm-el beljebb, a víztükör felett 10 cm.-re elhelyezett alsó síkkal legyen elhelyezve.”

Cziglényi bejelentette még egyrészt, hogy a megtartott zsűrizés alkalmával lefényképezi az emlékművet részletekben. Másrészt arról is tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a Beruházási Vállalaton keresztül megrendelték a dombormű öntését. Úgy tervezték, hogy áprilisi határidővel állítják fel. Ezt a Képző- és Iparművészeti Kivitelező Vállalat fogja elkészíteni.

Cziglényi kérte javaslatainak elfogadását. A kialakuló vitában elsőként Czigány szólt hozzá. Szerinte a Cziglényi által felvetett javaslatok „nem egyszerűek, nagyon nagy feladat. Mikus Sándor tudásában nincsen hiba, legfeljebb arról lehet szó, hogy ügyelni kell nehogy a művészi szemlélettel ütközzék az elképzelés”.

A 2. ponttal kapcsolatban megjegyezte: „azt kellene kihangsúlyozni, miként kapták a szabadalomlevelet munkájukért. Ezek a polgárok kézművesek és parasztok voltak és ezeknek a hősi helytállásáért adják az okmányt”.

Czigány szerencsés gondolatnak tartotta a vaskakas ábrázolását. Ügy vélte, hogy a keresztet el kell hagyni, azt ugyanis később kovácsolták hozzá. „De a gondolat jó, mert a kakas szimbóluma Győrnek” — ahogyan fogalmazott.

Az 1919. év ábrázolását már kényesebb kérdésnek tartotta a V. B. tag. Mint mondta, „a felvonuló tömegeket nem egy semleges térre kell tenni, hanem azt is tükrözni kellene, hogy az első szabad május 1-ét az emlékoszlopnál tartották, ott volt a gyűlés is és a Rába kis hídon ment a tömeg, ezért jó lenne ha a Cziráky emlékmű is bent lenne, mert az is hozzátartozik az emlékműhöz, mert szintén Győrnek egyik szimbóluma”. Czigány a többi előterjesztett ponttal

503. 96. d. 1970. március 6.

122