Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A 700 éves emlékmű című dombormű rövid története
BAGI ZOLTÁN PÉTER szobrászatáról: „Körvonalai minden nézetből nemesen kiegyensúlyozottak és tetszetősek, de nem a rutin ügyes gördülékenységét, hanem az átérzett alkotás benső harmóniáját hirdetik ... kisméretű bronzszobrai is egyszerre finomak és erőteljesek.”31 Az ítész nagyobb szobrai alapján pedig úgy vélte, hogy Mikus elindult „az igazi szobrászati monumentalitás felé”.32 Az autodidakta Mikus tehát már az 1940-es évek első felében a hazai szobrászélet kiemelkedő alakjai közé emelkedett. Pogány O. Gábor így méltatta: „Mikus varázsa az a póztalan közvetlenség, ami a természetes és hamisítatlan helyzetek, sima testtömegek és általános típusok alkalmazásának következménye. Nincs bennük semmi kimódolt vagy mesterkélt, még a divatos stilizáltság is hiányzik, az egész csupán alázatos beszámoló a tényekről és emberekről, ragaszkodó hűség az élettel és jelenségeivel szemben.”33 A művész 1945-ben bekapcsolódott az újjá szerveződő művészeti életbe. A csepeli művészeti körben 1946-tól három évig a szobrászati szakot irányította. A Képzőművészeti Főiskola tanárává 1949-ben nevezték ki és még ugyanebben az évben alapító tagja lett a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, amelynek 1958 és 1961 között elnöki tisztét is betöltötte. Nem kerülték el a kommunista rendszer megbízásai sem ez idő alatt: 1950-ben pályázat útján nyerte el a Sztálin-emlékmű elkészítését. Ezt a szobrot döntötték le a forradalmárok 1956-ban. Munkásságát több alkalommal is díjazták élete során. Kétszer, 1950-ben és 1952-ben kapott Kossuth-díjat. Emellett megkapta az Érdemes művész (1953), a Kiváló művész (1960), a SZOT-díjat (1977), a Munka Érdemrend arany fokozatát (1978) és a Szocialista Magyarországért Érdemrendet (1978). A „sokhúrú művész” 1982. szeptember 17-én hunyt el Budapesten.34 Rögös út az emlékmű elkészültéig Térjünk vissza az emlékmű elkészítésének történetéhez. A Végrehajtó Bizottság 1970. február 13-án tartott ülésén a 2. napirendi pontban tárgyalta a 700 éves évfordulót szimbolizáló emlékmű kérdését. Cziglényi felszólalásában kihangsúlyozta, hogy a V. B. „már korábban állást foglalt a városközpontban az új Megyei Tanácsház előtt létesülő emlékművel kapcsolatosan. Ügy döntött, hogy az emlékmű komplexumban az évfordulót megörökítő kőtömb is szerepeljen”.35 Ekkora már elkészült az építészeti terv, amelyet a Képző- és Iparművészeti Éektorátus szakzsűrije elbírált. Ezen az ülésen Fátay helyett Cziglényi volt jelen. Itt az a javaslat született, hogy a 70 centiméteres bronzmezőt érdemes volna a parapetfalba 10 centiméterre besüllyeszteni. A zsűri úgy vélte, hogy a tervezett mellék kőtömb megépítése felesleges, mivel túl sok lenne így a vízszintes elem. Elég, ha a 700 éves évfordulót csak a dombormű szimbolizálja. Míg a zöldsávnak nevezett füves felületnek az emlékmű síkjáig kellene húzódnia. Cziglényi arra is kitért, hogy az emlékmű megvalósításával kapcsolatban már megindultak a tárgyalások Mikussal a címer és az évszámok elhelyezéséről. A szobrászművész kijelentette, 31 Uo. 32 Uo. 33 Uo. 34 Uo. Az életútról lásd még: Hamar Imre-. A 700 éves városnak alkotott. Látogatás Mikus Sándornál. Kisalföld XXVII. évf. 192. sz. (1971. augusztus 15.) oldalszám nélkül 35 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei XXIII. 102. a. 75. k. 131. 120
