Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)

Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek

SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK

után az első csoportban 400 (négyszáz) koronát;

második csoportban 240 (kettőszáznegyven) koronát;

a harmadik csoportban 200 (kettőszáz) koronát;

a negyedik csoportban 160 (egyszázhatvan) koronát kap.

A nős alkalmazott ezen felül a vele közös háztartásban élő feleség után a csoport szerint, amelybe tartozik még 400 (négyszáz), 240 (kettőszáznegyven), 200 (kettőszáz) illetőleg 160 (egyszázhatvan) koronát kap.

Az alkalmazottal közös háztartásban élő törvényes feleség után megállapított többlet nem jár abban az esetben, ha az alkalmazott felesége a saját alkalmazása után is részesül a 76300/1918 IV. b. B.M. számú rendelet alapján ruházatbeszerzési segélyben, valamint akkor sem, ha az alkalmazott törvényes felesége után mint családtag után méltányossági alapon családi pótlékban részesül.

Abban az esetben, ha valamely családtag, aki után az alkalmazott az 1918 év második negyedében családi pótlékot, illetőleg családi pótkiegészítést élvezett, e saját alkalmazása után a belügyminiszteri rendelet alapján ruházatbeszerzési segélyben részesül a családi állapottól függő ruházatbeszerzési segélytöbbletnek megállapításánál az erre a családtagra eső pótlék egy évi összegét le kell számítani.

12. ) Ha 1918 év június hó 21-én vagyis a 76300/1918 B.M. rendelet keltének napján tényleges szolgálatban állott alkalmazottnak ez a tényleges alkalmazása megszűnik, mielőtt a ruházatbeszerzési segélyt felvehette volna, a segélyt nem szabad kifizetni, kivéve azt az esetet, ha a tényleges alkalmazás az alkalmazottnak elhalálozása folytán szűnt meg, és ha az alkalmazottnak ellátásra igénnyel bíró özvegye vagy pedig olyan családtagjai maradtak hátra, akik után az alkalmazott az 1918 év második negyedében családi pótlékot élvezett. Ebben az esetben a ruházatbeszerzési segélyt az özvegynek, illetőleg az említett családtagok kezéhez kell kifizetni.

13. ) A hadbavonult alkalmazottak a ruházatbeszerzési segély törzsösszege címén a 10.) pontban feltüntetett összegek helyett a következő összegeket kapják:

a. ) az első csoportba tartozó alkalmazottak 500 (ötszáz) koronát;

b. ) a második csoportbeliek 400 (négyszáz) koronát;

c. ) a harmadik csoportba tartozó alkalmazottak 300 (háromszáz) koronát;

d. ) a negyedik csoportban pedig 200 (kettőszáz) koronát.

A ruházatbeszerzési segélynek a családi állapottól függő többlete címén a hadbavonult alkalmazottak is a 11.) pontban meghatározott összegeket kapják.

Azoknál a hadbavonult díjnokoknál, napidíjasoknál és napibéreseknél, akiknek családi pótléka a bevonulás napjával megszűnt, a ruházatbeszerzési segélynek a családi állapottól függő többletét — eltekintve e többletnek a törvényes feleség után járó részétől — azon összeg alapul vétele mellett kell megállapítani, amely összegnek felvételére az illető díjnoknak, napidíjasnak, vagy napibéresnek családi pótlék címen az 1918 év második negyedében igénye lenne abban az esetben, ha nem teljesítene katonai szolgálatot.

14. ) Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy a mérnöki hivatal által alkalmazott 8 utcaseprőt, akik ugyanolyan munkát végeznek, mint az útkaparók és szintén havi díjazásban és családi pótlékban részesülnek, szintén kívánja ruhabeszerzési segéllyel ellátni és a részükre járó 6480 koronát fele részben a háztartási költségvetés utcatisztitási rovata, — fele

75