Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK részben pedig az útfenntartás kövezet rovat terhére megszavazza és engedélyezi. 15. ) Úgyszintén a mérnöki hivatal vezetése alatt álló üzemi alkalmazottakról, kik egyéb fizetési tekintetben a közigazgatási alkalmazottakkal egyenlően vannak ellátva, s miután a háború okozta megélhetési, illetve ruhabeszerzési nehézségek őket is éppúgy terhelik, az egyenlő elbánás elvénél fogva és méltányosságból szintén kivan gondoskodni és részükre is a megfelelő ruházatbeszerzési segélyt megszavazza és a mérnöki hivatal által összeállított jegyzék szerint szükséges 65340 koronát az üzemek egyes ágainak bevételi többlete terhére engedélyezi. Minthogy a közrendelet nem intézkedik az oly hadbavonult napidíjasokról, akik közvetlen a város szolgálatából vonultak be s akiknek háborús segélyre sincs igényük, kimondja a közgyűlés, hogy amennyiben ruházatbeszerzési segélyre igényt támasztanak s azt kérik, ezen hadbavonult díjnokokat szintén részesíti a megfelelő segélyben. 16. ) Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy az iparostanonciskola igazgatója és Klauzer János tanára részére járó ruházati segélyt a háztartás előlegezheti, amely annak idején az állam által utalványozott összegről megtérítendő lesz. 17. ) A ruházatbeszerzési segítséget a közgyűlés egyénenként megállapítja, a beterjesztett jegyzékeket elfogadja és az elfogadási záradékkal ellátja. 18. ) Megállapítja a közgyűlés, hogy a ruházatbeszerzési segély 573660 korona költséget von maga után, amely összegből a szorosan vett közigazgatási alkalmazottak részére 380660 korona azaz háromszáznyolczvanezerhatszázhatvan koronát a m. kir. belügyminiszter úr térit meg, 62834 koronát azaz hatvankettőezernyolczszázharmincnégy koronát a háztartás bevételi többletei, 3880 azaz háromezernyolczszáznyolcvan korona az útalap bevételi többletei, 103566 korona azaz egyszázháromezerötszázhatvanhat korona az üzemek bevételi többletei, 18120 azaz tizennyolczezeregyszázhusz korona a fogyasztási adókezelés, 1000 korona azaz egyezer korona a Bisinger óvoda alap, és 3600 korona azaz háromezerhatszáz korona az iparostanonciskola két tanára után a vallás és közoktatásügyi tárcza terhére esik. 19. ) A belügyminiszter úrhoz felterjesztést intéz a közgyűlés, hogy a tárcája terhére eső 379940 koronát megtéríteni szíveskedjék. 20. ) A pénzügyminiszter úrhoz felterjesztést intéz a közgyűlés, szíveskedjék megengedni, hogy a fogyasztási adókezelő személyzet részére megállapított 18320 koronát a város közönsége a fogyasztási adókezelési költségek terhére elszámolhassa. Egyben az 59653/1918 IV. b. számú rendeletre hivatkozva felterjesztést intéz a m. kir. belügyminiszter úrhoz, hogy említett rendeletének azon részéből, mely szerint a 81/1917 számú közgyűlési határozat alapján kifizetett, megismételt 35%-os háborús segély összegek a mostani ruházatbeszerzési segélyekből levonassanak, - tekintsen el és a közgyűlési határozat azon rendelkezését, hogy a megtérítés módozataira nézve a háborút követő hat hónap alatt határozhasson a közgyűlés - hagyja jóvá. Rámutat a közgyűlés arra, hogy a megismételt háborús segély már az 1917 évi költségvetésben ki lett jelölve és abban fedezetet is talál, különben is a 81/1917 számú közgyűlési határozat jóváhagyása a város közönségére semmi veszéllyel nem jár, mert az előlegül adott összeg az egyes alkalmazottak fizetéséből és egyéb járulékaiból kedvezményes részletekben az alkalmazottak megterhelése nélkül megtéríthető lesz. Helyezze hatályon kívül a belügyminiszter úr a 76
