Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK jelentékeny arra, hogy az építkezésre buzdítson, szükséges, hogy a város közönsége a m. kir. pénzügyminiszter úrnál ismételten szorgalmazza a kivételes ház adómentességre vonatkozó törvényjavaslatnak az(...) Országgyűlés elé beterjesztését. II. (...) zásában79 való közreműködés a hatóságnak soha meg nem szűnő funkciói közé tartozik, s ezért a lakáspolitikát a távolabbi célok szolgálatába kell állítani. a) A lakásüggyel való szoros kapcsolatánál fogva első helyen említem az előre látó telekpolitikát, mely arra irányul, hogy a város közönsége telkek vásárlásával biztosítsa telekállományát; nagy telek állomány ad módot arra, hogy beépítésre csak az arra már megérett telkek haszáltassanak fel, a meg nem érettek abból kizárassanak, hogy a telek árak túlságos emelkedése megakadályoztassék, hogy a telek értékében a város fejlődése folytán beálló emelkedés egészében a városé legyen, s ezen értékemelkedés révén egyéb közszükségletek a lakosság minden nagyobb megterhelése nélkül kielégíthetők legyenek. A telekpolitika financiális igényeinek fedezésére első eszközül rendelkezésünkre áll a telekértékemelkedési adó, mely a telek vételárak interkaláris kamatainak terhe alól a város egyéb jövedelmi forrásait mentesíti; későbbi időben a városi telkek jövedelmei, a telek eladásoknál elért polgári nyereség szolgálnak anyagi eszközül. Egységes irányítás szempontjából azonban megfontolandó, vajon a mai „szabályozási alap” nem volna átalakítandó „városi telek alappá”, melybe belevonatnának a város összes telkei; itt nyernének elszámolást — elkülönítve a város háztartásától — a telkekből eredő összes bevételek és kiadások, ide folynának be az eladott telkek vételárai, a közintézmények elhelyezésére felhasznált telkek értéke fejében megállapított összegek, ezen telekalap jövedelmeinek meghatározott részét a város háztartásának engedné át, nehogy a telekalap létesítésével a háztartás a telkek után eddig élvezett jövedelmeitől elessék. b) A lakás kereslet és kínálat állandó egyensúlyának biztosítására jól szervezett és részvénytársasági alapon álló közhasznú lakásépítő társaság hathatós működést fejthetne ki; ily társaság létesítésére a város erkölcsi és anyagi támogatásának kilátásba helyezése adhatja meg az első lökést; magától értetődik, hogy ezen támogatás ellenében gondoskodni kell a város ingerentiájának biztosításáról. A városban már működő (...)kásház építő részvénytársaság pedig alap tőkéjének megfelelő felemelése révén volna abban a helyzetbe hozandó, hogy alapszabályszerű rendeltetésének megfelelhessen. c) Hogy a közúti közlekedés lakástermelés fokozásának erős tényezője, azt a törvényhatóság már 1913. évben felismerte, mikor a sín nélkül felsővezetékes villamosvasút létesítését elhatározta. Ez a határozat nem nyerte el a kormányhatóság jóváhagyását, az időközben bekövetkezett fejlődés úgy vélem igazolta a kormányhatóság azon aggályait, hogy a vasút a tervezett technikai kivitellel az igényeket nem elégíti ki, s így meg kellett barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy költségesebb befektetést igénylő technikai kivitellel létesítjük a közúti közlekedést, minthogy pedig a közúti közlekedés megoldása égető feladattá vált, sürgős tanulmány tárgyává teendő a magasabb költségek fedezésének kérdése. d) A beépítetlen területek megadóztatása ott, hol beépítésre alkalmas telkek nélkül 79 Nem olvasható. 69
