Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK vagy üzérkedésből a beépítés alól kivonatnak, indokolt. Ezen adónemek egyébként a város egész területére való behozatalát meggondolandónak tartom, mert az értékmegállapítás labilitása, az értéknek — a tulajdonos hibáján kívül meg nem felelő hozadék gyakorisága, de legfőképpen beépítésre meg nem érett telkek adó alá vonása részben igazságtalanságra vezet, részben kivetkőzted az adót eredeti lakáspolitikai jellegéből, s azt egyszerű financiális bevételi forrássá teszi. Nem volna azonban akadálya annak, hogy az első kerületnek, főleg pedig Ferenc városrésznek beépítetlen, de minden közberendezéssel ellátott telkei ezen adó alá vonassanak. e) Mivel azonban az összes telkek megadóztatása azok építésének szorgalmazására még nem eléggé hatékony, e mellett kívánatos volna a kisajátítási törvény oly irányú módosítása, amely egyes meghatározott kategóriába tartozó városnak lehetővé tenné, hogy a beépítés elől huzamos időn át elvont és közberendezésekkel ellátott utcák mentén fekvő magántelkeket kisajátítás útján is megszerezhessen. f) A lakáspiac állandó nyilvántartása a háború alatt kibocsátott kormányrendelet alapján működő lakáshivatal feladatkörébe tartozik. Hogy ezen feladatának megfelelhessen, a város területén lévő lakásokról - első ízben összeírás útján, esetleg a házbérvallomási ívek alapján, később a kiadott építési és bontási engedélyek közlése alapján rendszeres törzskönyv fektetendő le, a köteles ingyenes hatósági lakásközvetítés útján pedig a kereslet és kínálat kielégítését kell lehetővé tenni. Az itt előadottak alapján tisztelettel javaslatba hozom a tekintetes közgyűlésnél, méltóztassék határozatilag kimondani, hogy utasítja a város tanácsát az építkezésekhez szükséges téglaanyag biztosításának, esetleg városi téglagyár létesítésének tanulmányozására, s ennek alapján sürgős javaslattételre. Utasítja a város tanácsát arra, hogy a legsürgősebb építkezések anyagszükségletét állapítsa meg, s ezt a leszerelés folytán feleslegessé váló katonajavak felosztásánál leendő figyelembe vétel végett a m. kir. átmenetgazdasági miniszter úrnál haladéktalanul jelentse be. Felír a m. kir. miniszterelnök úrhoz az iránt, hogy a lakásépítési állandó bizottság működését terjessze ki a fontosabb, s a háború folytán lakásínséggel küzködő vidéki ipari gócpontokra is, s a bizottság által javaslatba hozott program keretébe illessze be ezen vidéki városok szükségletét kielégítő lakhatási tevékenységet is. Utasítja a város tanácsát, hogy a 196/914 kgy. számú határozat alapján felépítendő munkásbérházak terveit haladéktalanul dolgozza át, az építési viszonyok alakulását kísérje figyelemmel, s mihelyt ezek az építést lehetővé teszik, a kivitel iránt tegyen haladéktalanul előterjesztést. Az Újvárosban és Révfaluban felépítendő családi munkásházak ügyét készítse elő akként, hogy azok felépítése - mihelyt annak lehetősége megnyílik — elodázást ne szenvedjen. Elvileg kimondja, hogy az esetre, ha a középosztály lakásszükséglete a magánépítési tevékenység által nem nyerne kielégítést, a Lukárdy laktanya telkén, a Wennes Jenő utcai, mint a Külső-Baross úti homlokzat mentén városi bérházat épít, és utasítja a város tanácsát, hogy e tárgyban a mutatkozó szükséghez képest haladéktalanul tegyen javaslatot. Elvileg kimondja, hogy a háború után beállható lakásszükség megelőzésére 70
