Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK a háború előtt is tudatában volt ugyan annak, hogy a lakástermelés fokozása legelső rendű közhatósági tevékenységének sorába tartozik, sajnos azonban, a háború a tervbe vett program megvalósítását megakadályozta. Az égetővé vált kérdés immár az összes hadviselő országok hatóságait foglalkoztatja, ár az építési anyagok hiánya nehezen legyőzhető akadályokat gördít a megoldás elé, a város közönségének is kötelessége, hogy a lakástermelés fokozására rendelkezésre álló eszközökkel közvetlenül és közvetve minden lehető intézkedést foganatosítson. Az ez irányban szükséges teendők illetőleg van szerencsém javaslataimat a következőkben előterjeszteni. I. 1. A lakástermelés fokozása legelső sorban is építési anyagok termelésének fokozását igényli. E téren a város közvetlen beavatkozása szűk térre van szorítva. Tanulmányozás és megfontolás tárgyává volna teendő az építéshez szükséges tégla anyagnak biztosítása, esetleg városi téglagyárnak létesítése útján, amennyiben arra megfelelő anyagot tartalmazó területek állnak rendelkezésére. Tudomásom szerint rendelkezik a város oly ingatlanokkal, amelyeknek magasabb részei homok tégla készítéséhez megfelelő homokot tartalmaznak; ezen magasabban fekvő területeknek ilyen célra leendő kiaknázása használható olcsó építési anyaghoz juttathatná a közönséget, anélkül, hogy a kérdéses ingatlanok használhatóságát kockáztatná, sőt ellenkezőleg a dombos részek megszüntetésével az ingatlan beépítésére alkalmassá tétetnének s értékben nem csökkennének. Ezen közvetlen tevékenység mellett a várható anyag szükséglet gondos számba vételét s ennek a leszerelés folytán feleslegessé váló katonai javak felosztására és értékesítésére az 552/M.E. 918. sz. kormányrendelettel megalakított miniszteri intéző bizottsághoz- illetve a m. kir. átmenet gazdasági miniszter Úrhoz leendő bejelentését és ennek alapján a megfelelő építési anyagok biztosításának kérelmezését tartom szükségesnek. 2. A Budapesten megalakult lakásépítési állandó bizottság74 államköltségen megvalósítandó lakásépítési program kidolgozásával lett megbízva, s munkájának első szakaszául 25,000 lakásra szabott program első ciklusának terveit, költségvetéseit elkészítette. Sajnos, és nem igazságos, hogy működése csak a székesfőváros lakásszükségletének kielégítésére irányul. A háború a fővároson kívül több fontos vidéki ipari gócpontot juttatott a lakásügy terén ínséges helyzetbe, ha állami feladatnak ismertetik el a főváros lakásügyeinek orvoslása, ugyanígy igényt tarthatnak a nagyobb vidéki városok is arra, hogy a hathatós államhatalmi tevékenység az ő területükre is kiterjesztessék, miért is szükséges, hogy a bizottság működésének a vidéki városokra leendő kiterjesztését szorgalmazzuk. 3. A város közönségének a lakástermelésben való közvetlen részvétét illetőleg utalok arra, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése már a háború előtt elhatározta, hogy a gyárváros-részben három darab egy emeletes munkáslakásokat magában foglaló bérházat, s a régi Budai-úti vámház helyén legényszállót építtet. Mind a két határozat vezetés is legsúlyosabbnak. A gyárakban dolgozó munkások, tisztviselők nehéz körülmények között éltek. Az átmenetinek szánt munkásszállásként funkcionáló barakkok nem különböztek a katonai és a hadifoglyok számára épített szállásoktól. 74 Wekerle Sándor vezetésével 1917-ben alakult meg a 60 tagot számláló Lakásépítési Állandó Bizottság, mely feladatául a lakásépítési program előkészítését kapta. 66
