Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK felterjesztetett kormányhatósági jóváhagyás alá; onnét a tervekre vonatkozó lényegtelenebb észrevételekkel visszaküldetett, a tervek átdolgozását és kivitelét a közbe jött háború megakadályozta. Ezen két tervbe vett létesítmény közül a legényszállónak a Budai-úti régi vámház helyén leendő felépítése minden valószínűség szerint mellőzhető lesz, mert a közönség által megvett Duna-parti magtáraknak szükséglakásokká átalakítása akként lett foganatosítva, hogy ezen épületek jelenlegi rendeltetésük megszűnte után népszálló céljaira felhasználhatók lesznek. A gyárvárosban tervezett három darab bérházra vonatkozólag azonban kívánatos, hogy a törvényhatósági bizottság azok építésére vonatkozó határozatát továbbra is tartsa fenn, a tervek átdolgozása mielőbb foganatosíttassék úgy, hogy az építkezés, - mihelyt csak a viszonyok megengedik, a lehető legsürgősebben foganatba vétessék. Ugyancsak már a háború előtt elvileg elhatározta a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy Újváros és Révfalu városrészekben 100-100 családi munkásházat építtet. Ezen közhasznú építkezés azonban — noha a város tanácsa az építkezés kivitelén versenytárgyalást is tartott, lényegileg a tervezés stádiumánál messzebb nem jutott el, mert az a vélemény került túlsúlyba, hogy ezen családi házak építésébe a város közönsége csak akkor bocsátkozhatik, ha az építendő házak át, illetve megvétele előzetes jelentkezés útján biztosítva van. Minthogy a jelenlegi viszonyok mellett nem lehet kétség az iránt, hogy az építendő családi házak akár eladás, akár bérbeadás útján értékesíthető, - illetve benépesíthetek lesznek; kívánatosnak tartom, hogy az elejtett fonalat újból vegyük fel, s a családi munkásházak hatósági felépítésének ügyét készítsük elő ugyancsak annyira, hogy a kivitel a viszonyok javulásával tényleg megkezdhető legye. Statisztikai adatfelvétel hiányában is megállapítható, hogy a középosztály szükségletének kielégítésére sem áll elegendő lakás rendelkezésre és így e téren is veszélyek fenyegetnek. Az alábbiakban rátérek arra, hogy ezen szükségletek kielégítésére irányuló lakástermelés fokozására s a magán építkezési kedv fellendítésére mily közvetett eszközök igénybe vétele mutatkozik célszerűnek. Az esetre mégis, ha a magánépítési tevékenység a szükséglettel nem tud lépést tartani, a direkt hatósági beavatkozás, s ennek folyományaképpen a város közönsége által bérházak építése szükséges; ily városi bérház építésére alkalmas a volt Lukárdy laktanya75 épülete, s az e mögött elterülő és a Külső-Baross utcai homlokzattal bíró üres telek. Végül pedig szemügyre veendő, hogy a lakásínség elkerülése érdekében nincs-e szükség arra, hogy a város közönsége ideiglenes elhelyezésre szolgáló barakkokat építsen? 4. Azok az eszközök, amelyek a lakás termelést indirekte mozdítják elő a magánépítkezés elősegítésére irányulnak. Ezek közé sorolom a következőket: a) építési szabályrendeletünk gondosan átvizsgálandó, vajon nem tartalmaz-e olyan rendszabályokat, amelyek túlzott óvatosságból az építkezést megdrágítják, anélkül, hogy az épület állékonysága és egyéb biztonsági szempontok azok alkalmazását feltétlenül igényeljék. A város tanácsa a Győri építő Iparosok szövetségét már korábban felkérte, hogy a szabályrendeletnek a gyakorlati tapasztalat közben feleslegesnek bizonyult rendelkezéseit jelölje meg - a szövetséget azonban több tagjának hadbavonulása eddig megakadályozta 75 Lukárdy-féle lovas-laktanya egy korábbi, de még közismert elnevezés. A Hosszú utca (Ma Bartók Béla út) 16. szám alatt volt. 67
