Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK viharával szembeszállanak. Mert küzdenek az állam belső szervezetének fenntartásával és a harc külső lehetőségéhez és sikerességéhez szükséges eszközök megteremtésével a külső ellenség ellen és harcolnak emellett az ember legnagyobb ellenségével, a család és életfenntartás legsúlyosabb gondjaival. A kettős küzdelem megvívásához valóban a kétségbeesés elszántságára, a magyar nemzet szebb, jobb, boldogabb jövőjének fanatikus akarására, s életük tűrhetetlen sorsának elviseléséhez heroikus lemondásra van szükségük. A világháború legnagyobb és csodálatra legméltóbb áldozata a magyar tisztviselő kar, a magyar közszolgálati alkalmazottak nagy tömege, a magyar középosztálynak egyúttal gerince és fenntartója, a közszolgálat bármely ágazatában teljesítse is kötelességét, vívja is a kettős küzdelmet az egyetemes és közös ellenség és a maga külön ellensége, az élet kétségbeejtő gondjai ellen. Talán a kettős küzdelemnek meggondolása, de semmi esetre sem nagyságának és súlyosságának teljes felismerése késztette az államot, hogy az élet nyomasztó gondjaiban rejlő hatalmasabb ellenséggel szemben való küzdelemhez gyenge enyhítést, inkább csak vigasztalást nyújtson a közszolgálati alkalmazottaknak a háborús segítségek alakjában. Az elégtelen segítés első alkalommal az 1915. évi XXII. te.61 alapján történt és állott a törzsfizetés 20%-ából, illetőleg ez összegnek megfelelő előre kiadott és 10 hónapon át levont beszerzési előlegből. A segítségnek ez a módja, 1916. év október hón 31-ig terjedt. A segítés további módjára és mértékére irányuló javaslatát 1916. év június havában terjesztette a kormány a törvényhozás elé.62 Ez a javaslat mértékében csekély változtatással egyezett az első alkalommal nyújtott segítséggel, nem ismerte fel a maga egészében a nyomasztó szükségnek nagyságát, nem is adta meg tehát az egyensúlyozására szükséges anyagi eszközöket. A javaslatot nyomon követte a magyar tisztviselői kar megmozdulása, amely elkeseredettségében is méltósággal, a nemzet egységes rendjét bántó kifakadások nélkül követelte sanyarú helyzetének elviselhetővé tételét. A mozgalomban vezető szerepet vittek a győri közszolgálati alkalmazottak,63 s helyzetük, érzéseik és kívánságaik s a javaslattal szemben elfoglalt álláspontjuk jellemzésére elegendő, ha a Nagyméltóságodhoz intézett emlékiratuk néhány részletét idézzük. „A javaslat a csalódásnak, az elégedetlenségnek jeleit és az elkeseredésbe átcsapó érzéseknek egész tömegét váltotta ki a közszolgálati alkalmazottak minden egyes tagjából. A segítésnek a beterjesztett javaslatban tervezett mértéke meg sem közelíti azt a mérhetetlen drágaságot, amellyel különösen a kötött javadalmazású alkalmazottaknak meg kell küzdeniük, módot pedig egyáltalán nem nyújt arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak a segítésnek még megemelt mértéke mellett is sikeresen felvegyék a harcot az élet gondjaival. 61 1915. évi XXII. törvénycikk a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről, mely a világháború idején első ízben igyekezett orvosolni a közszolgálati alkalmazottak bérének elértéktelenedését. 62 Feltehetően az 1916. évi XXV. törvénycikkre utal, mely a közszolgálati alkalmazottak újabb háborús segélyét kívánta szabályozni. Amint a forrás is utal rá, a törvényben meghatározott változások nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. 63 1916 júniusában a tisztviselők nagygyűlést tartottak és követelték béreik rendezését. A polgármester arra utal, hogy a Győrött tartott nagygyűlést követően feliratban fordultak miniszterelnökhöz, a pénzügyminiszterhez és a képviselőházhoz a béreik érdemi rendezése érdekében. A kérelmet Hlatky-Schlichter Lajos országgyűlési képviselő továbbította az illetékeseknek. 44
