Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS Hivatal létrehozása 1917. március 8-án, majd Esterházy Móric rövid miniszterelnöki ciklusa idején a Népjóléti- és Munkaügyi Minisztérium megalakulása. Utóbbi minisztérium számos feladatot átvett a Belügyminisztériumtól: a közegészségügy, a betegellátás, a közjótékonyság, az alapok és az alapítványok ügyeit.22 Az Országos Hadigondozó Hivatal a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák ellátását igyekezett megszervezni. Győrött a Segítő Iroda — Éberth Géza vezetésével — az erdélyi menekültek 1916-os tömeges megjelenésétől látta el integrált szemléletmód szerint a rászorulókat. Bátran állíthatjuk, hogy a Segítő Iroda ezzel mintegy „megelőzte korát”. A városi árvaszékkel és önkéntes segítő szervezetekkel (elsősorban alapítványokkal, egyházi szervezetekkel, egyesületekkel) együtt egy gondozói hálózatot hoztak létre. A hadirokkantak, hadiözvegyek, árvák segítése, családtagjaik ellátása, támogatása tartozott a feladataikhoz. A várost 80 körzetre osztották, így minden gondozóra 30-40 rászoruló család jutott. A szervezet a tanácsadó szerep mellett igyekezett a gondozottakra leselkedő potenciális veszélyeket megelőzni és a már bekövetkezett problémákat kezelni. A Segítő Iroda által koordinált, döntően önkéntes gondozók a rájuk bízott családok életét nyomon követték, azok alakulásáról, a bekövetkező változásokról rendszeresen referáltak a szervezetvezetőjének.23 Éberth Géza 1917 januárjában kelt jelentése a szervezet mindennapjaiba és nehézségeibe enged betekintést.24 Az Országos Hadigondozó Hivatal felállítása Győrött még konfliktust is eredményezett. A Hadigondozó Hivatal létrehozásával egyidejűleg szabályozták a községekig lenyúló szervezet létrehozását, mely a hadigondozói pártfogók és tanácsadók működésén nyugodott.25 A város szükségtelennek tartotta az országos intézmény hatására helyi szervezet felállítását, miközben már korábban megszervezte és működtette a Segítő Irodát, lényegében ugyanazzal a hatáskörrel. Az Országos Hadigondozó Hivatal vezetőjének helyszíni tájékozódása után el is fogadták a győriek érveit, és egyszerű névváltoztatás után a Segítő Iroda 1917 tavaszától Hadigondozó Népiroda néven folytathatta tevékenységét.26 A győri politikai vezetés állami és városi tisztviselők melletti kiállása és törekvéseik támogatása, valamint a korszerű Segítő Iroda munkája jelzik, hogy a város a válságos viszonyok közepette sem hagyta magára lakóit. Kivették részüket a szociális gondoskodásból a — mai szóval élve — „társadalmi felelősségvállalás” révén a város nagyüzemei és azok vezetői. Ez mindenekelőtt alapítványok létrehozásában mutatkozott meg (pl. Richards Richárd, Léderer Ágoston és Emil, Bálint Mihály), melyek a világháborút követően tovább működtek. A városban működő üzemek a rokkant katonák foglalkoztatása révén is kivették részüket a szociális ellátásból. Jellemző volt emellett, hogy az alapítványok, egyesületek vezetését, képviseletét a városi politikai és gazdasági elit prominenseinek feleségei látták el (pl. Farkas Mátyásné, Sefcsik Ferencné). Az utolsó évben már a jótékonyság forrásainak „elapadására” is találunk utalást. 1918 januárjában a város lényegében átvette a Vörös Kereszt támogatására szervezett gyűjtés terhét a kimerült lakosságtól. Tanulságos 22 Völgyesi 2016. 181. 23 Torma 2015. 203-204. 24 27. számú forrás 25 Völgyesi 2016. 188. 26 Torma 2015. 204. 14
