Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS két és a közellátást érintették, hanem a béke, illetve a Vázsonyi-féle választójogi reform" is az elérendő célok között szerepelt.11 12 A munkásság erősödése — elsősorban a Szociáldemokrata Párt révén — sokat köszönhetett a háború alatt tapasztalható nélkülözésnek és az ipari termelés munkaerő-igényének. A harcoktól távol maradó, ám a hátország nehézségeit fokozottan megélő nők szerveződése is „nagyot lépett előre” a világégés utolsó két évében. Egyre nagyobb számban vállaltak nehéz fizikai munkát, a férfiakénál jóval alacsonyabb bérért, mivel a család megélhetése gyakran kizárólag az ő felelősségük maradt - a legnagyobb nélkülözések idején. Nem véletlen, hogy a sorban állások miatt tiltakozó megmozdulásokra került sor,13 a szociáldemokraták tevékenységével kapcsolatos források pedig a nők fokozott jelenlétéről tanúskodnak. Politikai szereplővé válásuk márpedig új jelenség volt. Ismét idézhetjük Angyal Armand főkapitányt, aki először nem tudta elképzelni, hogy nők nem véletlenül kerültek egy feloszlatott gyűlés helyszínére: „... legutóbb Györújvárosban ily célból egybehívott pártértekezletre semmi körülmények között a sociális párthoz nem tartózható nők és fiatal gyermekkorban lévök gyülekeztek össze”.14 Két nappal később — szembesülve a tényekkel - már úgy fogalmaz: „... az »értekezlet« megtartása céljából a helyszínen megjelent 70-80 túlnyomó részben asszonyokból álló csoportot feloszlattam”.15 A munkásmozgalomban tehát mind nagyobb súlyt betöltő nők képviseletében szerveződött meg a Feministák Győri Egyesülete, mely 1917 decemberében tartotta alakuló ülését. A feminista mozgalom elsősorban a választójogi reform elérését tűzte ki céljául.16 Bár Győrött a nemzetiségi ellentétek közvetlenül nem voltak napirenden, a város közgyűlése ezt a kérdést sem hagyta figyelmen kívül. A háború végén az egyre nyíltabb és radikálisabb törekvések ellen a városatyák elvi állásfoglalásokkal tiltakoztak, szolidaritást vállalva az ezeket közelebbről megtapasztaló törvényhatóságokkal. Az erősödő nemzetiségi mozgalmak, a magyar szupremácia elvesztésétől való félelem kizárólag szimbolikus lépéseket eredményezett. A teljesség igénye nélkül sorolhatjuk például „Kassa város törvényhatóságával történő elvi egyetértést a román tanítóképző ellenőrzése tárgyában', vagy épp „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyével történő egyetértést egyes cseh politikusok integritásunk elleni orvtámadása ügyében'. Győrött — mint arra Bánóczy Gyula 1918 januárjában rámutat — leginkább csak az üzemekben dolgozó más nemzetiségű munkásokkal szemben lehetett ellenérzést tapasztalni. Erre vonatkozólag az Agyúgyár kapcsán találunk adatot, ahol a munkások 84 százaléka, a tisztviselők 78,7 százaléka volt magyar, a többiek a monarchia különböző részeiből, elsősorban Csehországból érkeztek.17 A város többi 11 Vázsonyi-féle választójogi reform: Vázsonyi Vilmos 1917. december 21-én benyújtott választójogi törvénytervezetében választójogot kívánt adni minden 24. évet betöltött, írni-olvasni tudó magyar állampolgárságú nőnek, aki négy elemi osztályt végzett, vagy gyermekkel bíró hadiözvegy, vagy legalább két év óta működő tudományos, művészeti egyesület tagja. 1918. első felében a viták nyomán a törvényhozás mérsékelt választójogi reform mellett foglalt állást, a nők választójoga ebből végül teljesen kimaradt. 12 Torma 2015. 200. 13 Példaként olvasható a 48. és 49. számú forrás. 14 9. számú forrás 15 10. számú forrás 16 Torma 2015. 198. 17 Magyar Agyúgyár Rt. Győri Ipartörténeti Alapítvány, https://ipartortenet.hu/hu/ipartorteneti-emlekhelyek/ 12
