Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Áldozó István: A győri Vagongyár, mint hadiipari központ a második világháború alatt
ÁLDOZÓ ISTVÁN 56 darab repülőgépet állítottak össze Győrben.21 A gépek átadása, mint láthatjuk, még 1943 közepén is vontatottan haladt, s nem sikerült elérni a havi 50 darabos kapacitást. A csepeli motorszállítások folyamatosabbá válása, valamint a magyar sárkányszerelvény gyárak segítségével azonban sikerült a termelés ütemét fokozni.22Az MVG-nek a magyar alvállalkozók közül először a Magyar Repülőgép Szerelvénygyárral alakult ki szorosabb kapcsolata. A magyar üzem már 1942 novemberében jelezte, hogy a következő évtől munkahengereket, valamint olaj- és hűtővíztermosztátot, illetve hűtő-zárszelepet is előállít, s ezeket a győri gyárnak is rendelkezésére bocsátja.23 Az említett üzem 1943. október 25-én a Honvédelmi Minisztérium 17/b osztályának közvetítésével írt levelet a győri gyárnak, amelyben kijelentette, hogy további „aprómunkák” elvégzését is vállalja, s kész idomszer-, szerszám- és készülékgyártásra is.24 A vállalatnak a Vagongyár részére végzett sárkányszerelvény gyártásáról sajnos kevés konkrét dokumentum maradt fenn. Feltételezhető azonban, hogy a Weisz Manfréd Művek részére végzett alvállalkozói munkához hasonlóan a győri üzemnek is készített idomszereket a Repülőgép Szerelvénygyár. A német-magyar államszerződésben lefektetett elveknek megfelelően a győri hadiüzem a PIRT-tel is kötött alvállalkozói szerződést, így 1944 elejétől a pestszentlőrinci gyár is szállíthatott alkatrészeket Győrbe.25 Az 1944-es év elején sikerült a termelés maximumát elérni, ugyanis januárban 28, februárban 31, márciusban pedig 40 repülőgépet hoztak elvitelre kész állapotba. E szerint a forrás szerint 1944. március 25-ig 159 „Messzer” került ki a győri gyárból. Ebből a mennyiségből 119 darabot a Német Birodalmi Légügyi Minisztériumnak, 40 darabot pedig a Honvédelmi Minisztériumnak adtak át. Ez a jelentés azonban nem tartalmazza az 1942 novemberében az RLM-nek átadott egy repülőgépet. A legutolsó még megmaradt havi beszámoló szerint az eddigi tételeken felül további 49 repülőgépet átadtak próbarepülésre, így azokat még nyugodtan beszámíthatjuk a gyárban összeszerelt vadászgépek sorába.26 A sárkánygyártás ütemét annak ellenére sikerült növelni, hogy a helyi szerelvénykészítési és összeszerelési folyamatokban még 1943/1944 fordulóján is voltak fennakadások. A gyár I. számú Sárkányüzeme 1943. november 26-án megkapta a szokásos megbízást a csűrőkormány gyártására, illetve készülékeinek felszerelésére. A kormányszerkezet előállításához szükséges alapanyag és a csűrőkormányra szerelendő berendezés a gyakorlatnak megfelelően három nap múlva az üzemrészhez érkezett, ám egyes részegységek nem megfelelő mérete miatt módosítást kellett rajta végrehajtani. A december 13-án elvégzett belső ellenőrzés során kiderült, hogy a hibaelhárítás nem sikerült, így a komplett szerkezeti egységet visszaszállították a gyártósorhoz. Az acélhuzal túlfeszítése által előidézett problémát végül csak 1944. január 4-re sikerült megoldani.27 21 Uo. 375. doboz. A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium V. Csoportfőnökségének készített beszámoló. Rep O. 135/biz. 11/1943. december 9. 22 Uo. 401. doboz. DB 605-ös motorok vizsgálata. Rep 1061/1943. október 22. 23 Uo. 438. doboz. Alvállalkozókkal folytatott tárgyalások jegyzőkönyvei, 1942. november 17. 24 Uo. 401. doboz. HM 17/b osztályától az MVG-hez érkezett levelek. 109401/1943. október 25. 25 Uo. 453. doboz. Az MVG Repülőgép Osztályának 1943. október 21-én kelt levele. 26 Uo. 444. doboz. Me gyártási jelentések, Győr 1943. május—1944. március. 27 Uo. 478. doboz. Az I. számú Repülőgép Sárkányüzem 1100/1944/60. számú ügyirata. 86
