Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Áldozó István: A győri Vagongyár, mint hadiipari központ a második világháború alatt
ÁLDOZÓ ISTVÁN test követően 1938. július elsején megállapodás született a Focke-Wulf FW 36-os és FW 58-as típusú repülőgépek javításáról. A kisalföldi megyeszékhely akkoriban legnagyobb üzemében 1939 és 1942 között 33 darab FW 56-os és 42 darab FW 58-as repülőgépet javítottak.5 A győri gyár német kapcsolatépítésében az igazi áttörést azonban az 1939. július 1-jén aláírt gyártási licencszerződés hozta meg. Az egyezmény megkötése a német államnak és a magyar félnek is előnyös volt, hiszen az amúgy is túlterhelt német gyárak részben mentesültek a magyar honvédség ellátásának kötelezettsége alól, a magyar állam pedig valamelyest mérsékelte függőségét a FFarmadik Birodalomtól. A gyártásra való felkészülés azonban eléggé nehézkesen haladt: az új szerszámgépek beszerzése, a repülőgépgyártáshoz szükséges nyersanyagok előteremtése, valamint a német alvállalkozókkal történő kapcsolatfelvétel komoly erőpróba elé állította a Vagongyárat.6 7 A gyár mérnökei és dolgozói azonban áthidalták a nehézségeket, így 1942 szeptemberének elején az első FW 58-as bombázó iskolagép felszállt a hecsepusztai reptérről. A Messerschmitt Me 109-es vadászgépek gyártására való előkészületek mellett a „Kányák” összeszerelése is folyamatos volt, 1944 elejéig összesen 72 darab gyakorló iskolagépet adott át a győri gyár a Magyar Királyi Honvéd Légierők részére.8 A Magyarország hadba lépése előtti utolsó békeévben városunk hadiüzeme a Magyar Királyi Honvéd Légierők Országos Parancsnokságának közvetítésével az Arado Ar 96-os másodfokú kiképzőgépek javítására is kötött licencszerződést. Az eddig ismertetett kooperációk során azonban a Vagongyár csak a Magyar Királyi Honvédséget látta el harci eszközökkel, a Messerschmitt Me 109-es vadászgépek gyártásának időszakában azonban már a német hadsereg ellátásába is bekapcsolódtak a bérmunkaprogram keretében. A győri Magyar Vagon- és Gépgyár legnagyobb volumenű vállalkozása a második világháború időszakában a Messerschmitt Me 109-es vadászgépek sárkányszerkezetének gyártása volt. Az 1941. június 6-án megkötött német-magyar államszerződés értelmében a győri hadiüzemnek a termelés felfutását követően havi ötven darab sárkányt kellett volna előállítania. A hajtóművek beépítését, valamint a fegyverzet beszerelését követően a Vagongyárnak a kész vadászgépek kétharmadát a Birodalmi Légügyi Minisztériumnak (RLM), egyharmadát pedig a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztériumnak kellett átadnia.9 A repülőgépek motorját a csepeli Weisz Manfréd Művek szállította Győrbe, a fegyverzet beszerzéséről pedig a megrendelő német és magyar hatóságoknak kellett gondoskodniuk.10 Az államszerződés aláírását megelőző egyeztetéseken opcióként még az is felmerült, hogy a győri hadiüzemben végeznék a futóművek, valamint a farokkerék összeszerelését, ez azonban a gyár termelésre való felkészülését, illetve a termelés megindulásának időpontját még inkább eltolta volna.11 5 Uo. 6 Áldozó 1999. 57-64. 7 MNL GyMSM GyL XL 15. A Magyar Vagon- és Gépgyár iratai. 540. doboz. A Magyar Királyi Flonvéd Repülő Kísérleti Intézet 4091 /Fit/-1942. július 31-én kelt levele. 8 Uo. 303. doboz. Kimutatás a német eredetű repülőgépek gyártásáról. 9 HL HM 31. osztály elnöki iratai. 4393. csomó, 125794/1941. iktatószámú, dátum nélküli ügyirat. 10 Uo. 11 MNL GyMSM GyL XI. 15. A Magyar Vagon- és Gépgyár iratai. 379. doboz. Me levelezések. A HM 31. 82
